Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-833

833. szám. 145 teher érvényesítését vagy az ingatlannak ezek alól mentességét tárgyazó perek, továbbá az ingatlanra vonatkozó osztály-, határ- és birtokperek — ideértve a sommás visszahelyezési, valamint a sommás határpereket is — úgyszintén a telekkönyvi kitörlósi perek; 2. az ingatlanra vonatkozó bérleti vagy haszonbérleti viszonyból a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek mint bérbe- vagy haszonbérbeadók ellen inditott perek ; 3. a bányabirósági perek ; 4. a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek ellen inditott perek, ha az alperesnek gyári, kereskedelmi, ipari vagy más olyan telepe van, a hol ügyletek kötésével közvetlenül foglalkozik és a per a telep ügykörét illeti; 5. a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek ellen inditott perek, ha az alperes lakó- és gazdasági épületekkel ellátott jószágon gazdaságot folytat és a per a jószág gazdaságát illeti; 6. a 8. §. 2. pontjában emiitett személyeknek a 4. §. 2. pontja alá nem tartozó hitbizományi ügyei; 7. az 1—6. pontokban meghatározott ügyekből a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek ellen végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kórelem elintézése. 6. §. A királyi ház tagjainak egymás közti magánjogi pereit és az ő személyállapotukat tárgyazó pereket Ő Felsége a király, közvetlenül dönti el vagy eldöntésüket választott bíróságra bizza. A megelőző rendelkezéseknek alkotmányjogi vonatkozásuk nincsen. 7. §. A magyar főudvarnagyi bíróság és fellebbviteli bíróságai a budapesti kir. törvényszék területén a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyekre hatályban levő eljárási szabályok szerint járnak el, azzal az eltéréssel, hogy a per érdemleges tárgyalásának megkezdése előtt az egyezségi kísérlet kötelező, továbbá hogy a szóbeli tárgyalást bármelyik fél indítványára a nyilvánosság ós a bizalmi férfiak kizárásával tartják és hogy a királyi ház tagjai személyes megjelenésre nem idózhetők. S. §• Az e törvényben alább meghatározott esetekben a magyar főudvarnagyi bíróság elnöke, mint egyesbiró jár el. Akadályoztatása esetében őt, mint egyes birót is az 1. §. harmadik bekezdése értelmében kijelölt ülnök helyettesíti. A magyar főudvarnagyi biróság elnökének, mint egyesbirónak is Budapest a székhelye, hivatalos nyelve pedig a magyar. Ugyanez áll arra a személyzetre is, a melyet a jegyzői és a kezelői munka elvégzése végett a főudvarnagyi hivatal rendel a magyar főudvarnagyi biróság elnöke, mint egyesbiró mellé. Főrendi iromány. XIX. 1906-1011. 1!»