Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-832

1B2 832. szám. A 2-ik rovatba összegezve vezeti be ezen kiadásokat. Az egyes kiadási tételek az azokra vonatkozó adókönyvekkel, adóhivatali bizonylatokkal, vagy fizetési meghagyásokkal, a nyugdíj és egyéb egyházi alapokra való fizetések az esperes által kiállitott bizonylattal igazolandók. Az esperesek bevallásának ezen tételeihez szükséges bizonylatokat a főesperes állítja ki. 30. §. A XVII-ik lap első rovatában feljegyzendö az anyakönyvi kivonatok átlagos jövedelmének lü°/o-a mint az anyakönyvek vezetésével járó irodai költség. Az anyakönyvi kivonatok öt évi átlagos jövedelmének (21.'§.) 10°/o-a csak ott vehető fel kiadásba, a hol az anyakönyvek vezetésével járó irodai költségek nem a templomvagyon jövedelméből fedeztetnek. Ezen körülmény az esperes (főesperes) által kiállitott bizonylattal igazolandó. 31. §. A XVlII-ik lap első rovatában azon fizetéseket kell feljegyezni, melyek a lelkészi jövedelmet valamely kötelezettség czímen terhelik. Ide tartoznak, különösen olyan helyeken, melyeken a lelkész nem kap természetben lakást vagy lakbért,, a tényleg fizetett lakbér összege; a segédlelkész (segédlelkészek) ellátása; a lelkészség javadalmazásához tartozó ingatlanokra felvett kölcsönök kamatai és törlesztése ; lótartási átalány és fuvarköltség. Ellenben fel nem vehetők azok a kiadások, melyek ezen readelet 12-ik szakaszában felsorolvák. A második rovatba ezen kiadások összegezve jegyzendők be. A lakbér összege a szerződés másolatával igazolandó, a másolatot a községi (városi) elöljáróság hitelesiti. Szerződés nem létében a lakbérösszeget a községi (városi) elöljáróság igazolja. Egy segédlelkész tartásáért, hacsak szerződés vagy alapitvány következtében más intézkedés nem áll fenn, 200 azaz kétszáz forintnál több nem számitható fel. A tényleg állandóan alkalmazott segédlelkészek számát az egyházmegyei hatóság igazolja. Az ingatlanokon nyugvó kölcsönök törlesztése és kamatai fejében fizetett összeg az ide vonatkozó okmány másolatával igazolandó. A másolatot a községi (városi) elöljáróság hitelesiti. Mindazon lelkészek, a kik a vallásalapból, vagy más forrásból lótartási átalány vagy fuvarköltség czímen jövedelmet élveznek és ezen jövedelmet a bevallási ivek XIII-ik lapján (26. §.) bevallották, itt kiadás gyanánt Írhatják be. Ha a helyi körülmények, nevezetesen a fiókegyházak nagy távolsága egy vagy két ló tartását szükségessé teszik, a lelkész indokolt előterjesztésére, melyet az esperes (főesperes) véleményezés mellett ir alá, a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság a lótartási átalány beszámítását azoknak is engedélyezheti, a kik e czímen átalányt nem kapnak. Az igy engedélyezett, beszámítandó összeg azonban egy ló tartására 63, azaz hatvanhárom frtnái több nem lehet. E czímen ugyanis a vallásalap nagyobb összeget engedélyezni nem szokott. Ha a helyi körülmények szerint állandó lótartasra ugyan nincs szükség, de a lelkésznek a fiókegyházak ellátása költséget okoz és ezen czímen semmi jövedelmet nem kap, a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság a lelkésznek indokolt és az esperes (főesperes) által támogatott kérelmére 50, azaz ötven frtot meg nem haladó fuvarköltség beszámítását engedélyezheti.