Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.
Irományszámok - 1906-832
832. szám. 121 kath. lelkészek kongruarendezése csak csekély mérvű mintegy 300.000 koronát kitevő uj terhet fog róni az állami kincstárra, 190S. évre pedig ez a tehertöbblet sem érvényesül, semmisem állja útját annak, hogy már a f. é. január 1-től kezdődőleg a kath. egyház lelkészei és segédlelkészei is a törvényben megállapitolt kongruakiegészités élvezetébe lépjenek, a melyet szemben a törvényesen bevett nem kath. hitfelekezetü lelkészekkel, mostanáig nélkülöztek. 6. §. Ez a szakasz tartalmazza az egyetlen intézkedési, a mely a kath. lelkészek kongruarendezésénél a többi egyházakkal szemben némi eltérést mutat és a melyet az a tény indokol, hogy a kath. kongruakiegészités csak 3 /Ö részben történik állami forrásokból, közel 5 /s részben egyházi jellegű forrásokból, de mégis administrativ szempontból egységes kezelést igényel. A kath. lelkészek és segédlelkészek kongruájának rendezése már jóval az 1898. évi XIV. t.-czikk meghozatala előtt Ö Felsége főkegyúri rendelkezései alapján vette kezdetét. A kath. lelkészi és segédlelkészi állások jövedelmeinek Összeírását már az 1895. évi április hó 16-án kelt legkegyelmesebb elhatározás rendelte el és pedig mint a 2-ik mellékletként ide csatolt 1896. évi 878/eln. sz. alaprendelet tanusitja, ugyanazon elvek szerint, a melyek később a törvényesen bevett nem kath. hitfelekezetü lelkészek jövedelmeinek megállapítására nézve az 1898. é>i XIV. t-czikk lt —13. §-aiban előirva lettek. Ezeket a jövedelmi összeírásokat u gy az Ö Felsége által szervezett kath. kongruabizottság, mint a kormány felülvizsgálván, a kath. lelkészek jövedelmi kiegészítésre való igényeinek megállapítását a jelen törvényjavaslat már készen találta. Ehhez képest a törvényhozásnak n em marad más feladat hátra,, mint ezeket a megállapításokat, a melyekhez képest a kongruakiegészitési összegek kiutaltatni fognak, tudomásul venni és az állami forrásból eredő kiegészítési összegek szempontjából is jóváhagyni. Ezek a jövedelmi összeirások még nagyobb gondossággal és szélesebb terjedelmű alapon lettek foganatosítva, mint a nem kath. lelkészeké, mert ezeknek az összeírásoknak czélját a főkegyúri rendelkezések szerint, nem egyedül a kongruaigények megállapítása képezte, hanem a kongruarendezéssel kapcsolatos e gyéb nagyfontosságú kérdéseknek, nevezetesen a párbér, a kegyuraság, a stóladíjak, a mise- és egyéb alapítványok, valamint a gör. kath. lelkészségek szabályozásnak megoldásához szükséges ténybeli és jogi állapotok feltüntetése a közhatóság! közegek közreműködése mellett. Innen vannak azok a külön intézkedések, a melyek az eljárásra nézve a főkegyúri rendelkezésekben megállapittattak és a helyek a fentebb jelzett czélok megvalósithatása szempontjából továbbra is fentartandók lesznek minden oly esetben, a midőn a jövőben a jövedelmi összeírások kiigazítására és ehhez képest a jövedelmi kiegészítésre vonatkozó igények u Jbóli megállapítására avagy uj állások jövedelmeinek összeírására lesz s zükség. Minthogy továbbá a kath. lelkészek kongruaigényének kielégítése három különböző jogi természetű forrásból, úgymint a magyar vallásalapból, a nagyJavadalmak évi állandó hozzájárulásából és az állami kincstárból történik, a Mutatkozó kongruaigények végleges megállapítása is a jog és a méltányosság Sz erint csak e három vagyoni forrást képviselő tényezők együttes közreműködése m elleit eszközölhető. Ehhez képest Ö Felsége egyfelől mint államfő, másfelől ^mt főkegyur egy külön bizottságot fog szervezni, a melyben a hozzájárulás ara nyában részt fognak venni a vallásalap, a nagyjavadalmak és az állam képFőrcndi iromány. XIX. 1906—1011. Ki
