Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.
Irományszámok - 1906-832
116 832. szám. kath. lelkészek és segédlelkészek kongruaszükséglete elsősorban a magyar vallásalapból fedezendő, mint a mely alap kezdettől fogva elsősorban a kath. alsó papság felsegélyezésére szolgált, s mint a mely alap jelenleg is már állandó kongruailletmény, lótartási átalány és földadómegtérités czímén kerek összegben 900.000 koronával járul a kath. lelkészek kongruájához. Második fedezeti forrásul a kongruabizottság Ő Felsége legkegyelmesebb elhatározására »való tekintettel a nagyobb egyházi javadalmak tehermentes jövedelmét jelölte meg. Végül kimondotta, hogy a mennyiben a két megjelölt forrásból a szükséglet fedezhető nem lenne, harmadik forrás gyanánt az állami kincstár lenne igénybe veendő. A kongruabizottság által helyesen megjelölt fedezeti sorrendet szem előtt tartva, egyfelől alapos tájékozást szereztem magamnak az iránt, hogy a magyar vallásalap jelenlegi helyzetében a már fentebb megjelölt összegen felül mily összeggel járulhatna a kath. alsóbb papság kongruarendezéséhez ; másfelől a kongruabizottság javaslatait saját álláspontom jelzése mellett közölvén a nagyméltóságú püspöki karral, megindítottam a tárgyalásokat a nagyobb egyházi javadalmak állandó hozzájárulási összegének megállapítása iránt. A további eljárás részletes ismertetését mellőzve, végső eredmény gyanánt konstatálhatom, hogy Ö Felségének 1908 november hó 24-én kelt legkegyelmesebb elhatározása alapján a magyar vallásalapból, mint első fedezeti forrásból ezentúl évenként legalább 1,200.000 korona lesz az alsóbb kath. papság kongruaszükségletére fordítandó, a mely hozzájárulási összegben azonban — a mint már fentebb említettem — bentfoglaltnak tekintendő az az összeg, a mely a nevezett alapból állandó kongruakiegészités, lótartási átalány és földadómegtérités czímén egyes lelkészeknek már eddigelé is kiutaltatott. A nagyobb egyházi javadalmak tehermentes jövedelméből pedig évi 700.000 korona fog ugyanerre a czélra fordíttatni. A harmadik forrás, az állami kincstár már az 1898: XIV. t.-cz. 1. §-ának rendelkezése alapján az 1908. évi államháztartási javaslat szerint 1,000.000 koronát tordit ideiglenes állami segély czimén a kath. alsóbb papság anyagi helyzetének feljavítására. Ehhez az összeghez a jelen törvényjavaslatban megállapított állandó kongruaigény biztosítására a fentebbi összegen felül még körülbelül 300.000 korona szükséglet kívántatik, a mely azonban a jelen 1908. év folyamára nem fog igénybe vétetni, mert ennek az évnek egész szükséglete más forrásból fedezhető. Az eddig előadottak alapján nyilvánvaló, hogy a kath alsó papság tervbe vett kongruarendezése némileg eltérő jogalapon és nagyrészt más forrásokból történik, mint a többi törvényesen bevett vallásfelekezeteké; mert míg az utóbbiaknál a lelkészek kongruaigényeinek fedezésére egyedül és kizárólag az államkincstár szolgál, addig a kath. egyháznál a fedezeti alapot elsősorban a magyar vallásalap és a nagyobb egyházi javadalmak tehermentes jövedelme szolgáltatják és az állami kincstár csak másodsorban csak annyiban jön tekintetbe, a mennyiben e két előbbi forrás a kath. alsó papság kongruaigényeinek fedezésére nem nyújt elegendő fedezetet. Ebből folyólag, bár a javaslat kimondja, hogy a kath. lelkészek állami kongruakiegészitése tekintetében az 1898 : XLV. t.-cz. határozatai egész kiterjedésükben a kath. lelkészeknél is érvényesülnek, mégis szükség volt arra az egyetlen különleges intézkedésre, a mely a javaslat 5. §-ában foglaltatik. Annak megállapításához t. i., hogy van-e helye kongruakiegészitésnek, természetszerű hozzászólási igényük van mindazoknak a tényezőknek, melyek a kiegészítéshez járulnak. Ezért intézkedik a javaslat 5. §-a akkép, hogy ez a megállapítás egy bizottság által történik, melyben az érintett tényezők a hozzájárulás arányában képviselve vannak. A végleges döntés azonban itt is a minister kezében marad.
