Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.
Irományszámok - 1906-831
831. szám. í 5 A szerződés a határszéli vasút egész tartamára érvényes, azt egyik fél sem mondhatja fel. Ha ez időtartamban vagy a magyar vagy az osztrák vonatrész megváltatnék, akkor a további megállapodás a jelen szerződésben foglalt határozmányok lehető figyelembe vételével az illető vonalrész államának tartatik fenn. Az ezen okmány A) melléklete mutatja, hogy a magyar vonalrész tényleges költsége 1,440.000 korona, kilométerenkint 190.400 korona lesz. Az engedélyokirat B) melléklete szerint ez a h. é. villamos vasút Pozsonyban a koronázási dombtérről indul és a Ferencz-József-hidon át Ligetfalu érintésével az ország határáig vezetendő rendes nyomtávú vasút; a magyar keresk. ministerhez előzőleg helybenhagyás végett felterjesztendő terv szerint épül, a teljesen kész pályán a vonatok óránként 60 (hatvan) kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhetnek. Az okmány az épitést a helyi érdekű vasutakra a m. kir. államvasuti szabályok értelmében és a villamosságra tekintettel részletesen megszabja. A pozsony—vvieni egész vonal 70*7 kilométer hosszú, ebből Pozsonytól a határszélig 7*5 kilométer a magyar rész. A vasútnak 18 közbeeső állomása és megálló helye lesz. Pozsony városa 1906. május 16-án kelt feliratában jelentette a jelenlegi m. kir. kereskedelmi ministernek, hogy Pozsony városa mindent megtett, a mit ebben az ügyben a magyar kormányok eddig kivántak: a 70 000 korona biztosítékot letettek, a letéti elismervényt és a megfelelő közgyűlési határozatokat felterjesztette, a vasút megépítésének — a város és környék érdekében — szükségességét hangsúlyozta és sürgette az ügynek a törvényhozás elé terjesztését. Kossuth Ferencz minister ur kikérve a király előleges jóváhagyását, a megfelelő törvényjavaslatot 1906. július havában (152. szám alatt) a képviselőháznak beterjesztette. A képviselőház közlekedési és pénzügyi hizottsága a javaslatot elfogadásra ajánlotta, a Ház azonban azt még a közgazdasági bizottságnak is kiadta. A közgazdasági bizottság 576. szám alatt beterjesztett, 1907 június 28-án kelt jelentésében nem ajánlotta elfogadásra a javaslatot. Gróf Batthyány Tivadar külön véleményt jelentett és adott be. A Ház a javaslatot napirendre is tűzte, azonban arról ismét — azzal az indokolással, hogy annak tárgyalása nem időszerű — a napirendről levette. Ezen országgyűlés második ülésszakának végén a kormány minden javaslatot, ugy ezt is visszavonta; és mivel azt a harmadik ülésszak elején nem terjesztette be, csatlakozó társaimmal együtt ezennel beterjesztjük. Ennek a tervezett vasútnak ugy Pozsonyra, mint ezáltal, de egyáltalán is Magyarországra előnyös voltát, és hogy az Magyarországra nem kárcs, a hangoztatott aggodalommal szemben különösen keli indokolnom. Azt már emiitettem, hogy ennek a vasút létezésének oka és czélja nem az volt, hogy Pozsonyt Wiennel kösse össze, hanem az, hogy Pozsony a szomszédos osztrák területet forgalmi, ipar és kereskedelmi tekintetben továbbra is megtartsa. Tehát, hogy Pozsony annak a vidéknek továbbTa is piacza maradjon, annak az itteni kereskedelem és ipar jövőre is hasznát lássa és hazai termékünk kivitelét ezen az utón is biztositsuk. A szomszédos osztrák vidék századok óta Pozsonyban szerzi meg fűszer, mindenféle háztartási czikk, liszt, hús, zsir, szalonna, ruhanemű, lábbeli stb. szükségletét, itteni vállalkozókkal épittet, ugy hogy az a forgalom, a mit bizonyítani lehet, most is évenkint 300.000 koronánál többet tesz.
