Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.
Irományszámok - 1906-770
770. szám. 71 et dans le cas où le breveté ne justifierait pas des causes de son inaction. 4. — Le paragraphe 1 er de l'article 6 doit être entendu en ce sens qu'aucune marque de fabrique ou de commerce ne pourra être exclue de la protection dans l'un des Etats de l'Union par le fait seul qu'elle ne satisferait pas, au point de vue des signes qui la composent, aux conditions de la législation de cet État, pourvu qu'elle satisfasse, sur ce point, à la législation du pays d'origine et qu'elle ait été, dans ce dernier pays, l'objet d'un dépôt régulier. Sauf cette exception, qui ne concerne que la forme de la marque, et sous réserve des dispositions des autres articles de la Convention, la législation intérieure de chacun des Etats recevra son application. Pour éviter toute fausse interprétation, il est entendu que l'usage des armoiries publiques et des décorations peut être considéré comme contraire à l'ordre public, dans le sens du paragraphe final de l'article 6. 5. — L'organisation du service spécial de la propriété industrielle mentionné à l'article 12 comprendra, autant que possible, la publication, dans chaque Etat d'une feuille officielle périodique. 6. — Les dépenses du Bureau international institué par l'article 13 seront supportées en commun par les Etats contractants. Elles ne pourront, en aucun cas, dépasser la somme de 60,000 francs par année. Pour déterminer la part contributive de chacun des États dans cette somme totale des frais, les États contractants et ceux qui adhéreraient ultérieurement à l'Union seront divisés en six classés, contribuant chacune dans la proportion d'un certain nombre d'unités, savoir: is csak abban az esetben, ha a szabadalomtulajdonos a gyakorlatbavétel elmulasztását igazolni nem tudja. 4. -— A 6. czikk első bekezdése oly kép értelmezendő, hogy valamely gyári vagy kereskedelmi védjegy az Unióhoz tartozó államok egyikében sem zárható ki az oltalomból azon körülmény alapján, hogy az alkatrészeit képező jelek szempontjából az illető állam törvényei által előirt követelményeknek nem felel meg, hacsak e részben a származási ország törvényeinek megfelel, ós ha az ez utóbbi oszágban szabályszerű bejegyzés tárgyát képezte. Ettől a kivételtől eltekintve, mely csakis a védjegy külalakjára vonatkozik, valamint az egyezmény egyéb czikkeiben foglalt határozmányok fentartása mellett az államok mindegyikének saját törvényhozása nyer alkalmazást. Minden helytelen értelmezés elkerülése végett megegyezés jött létre az iránt, hogy a nyilvános czímerek és a kitüntetési jelvények használata, a 6. czikk utolsó bekezdése értelmében a közrendbe ütközőnek tekinthető. 5. — Az ipari tulajdonra vonatkozó ügyek ellátására hivatott s a 12. czikkben emiitett külön intézmény szervezése lehetőleg arra is ki fog terjedni, hogy minden államban egy időszakonként megjelenő hivatalos lap adassék ki. 6. — A 13. czikk alapján létesitett nemzetközi iroda költségeit a szerződő államok közösen viselik. E költségek semmi esetre sem haladhatják túl az évi 60.000 franknyi összeget. Az egyes államoknak ezen összköltséghez való hozzájárulását meghatározandó, a szerződő államok, valamint azok, melyek az Unióhoz később csatlakoznak, hat osztályba soroztatnak, melyek mindegyike egy meghatározott'számegység arányában járul a költségekhez, és pedig:
