Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.
Irományszámok - 1906-770
770. szám. 53 szabadalmazott valamely találmányra engedélyeztettek, a belföldi szabadalom érvényét függővé tették a külföldi szabadalom fennállásától, — az 1893. évi XLT. t.-czikk 1. §-ának 4-ik pontja pedig a Mag3 r arországon ausztriai elsőbbséggel engedélyezett szabadalmakra nézve az e részben megállapított viszonosságnak megfelelően kimondotta, hogy azok tartamuk tekintetében az ausztriai szabadalom tartamára vannak korlátozva. A jelenlegi szabalmi törvényünk azonban a régebbi szabályokban foglalt ez elvet elejtette, minélfogva törvényünk teljes összhangzásban van az Unió emiitett határozmányával. Ha szabadalmi törvényünk elvi álláspontjával szemben az 0 Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal a kölcsönös kereskedelmi ós forgalmi viszonyok szabályozása iránt 1907. évi október hó 8-án kötött szerződésben a két állam egymásközti forgalmában ismét az 1893. évi XLT. t.-cz. fentismertetett elve érvényesült s ha ehhez képest az idézett szerződés XVI. czikkének 4. pontja értelmében azok a szabadalmak, a melyek Magyarországon ausztriai elsőbbséggel vannak bejelentve és engedélyezve, tartamuk tekintetében az ausztriai szabadalom tartamára vannak jelenleg is korlátozva : igy ez tisztán a két állam viszonyában fenforgó különleges közgazdasági mozzanatokra vezetendő vissza. Ily képen egyfelől a korábbi szabadalmi szabályok alapján engedélyezett még fennálló szabadalmak, másfelől az ausztriai elsőbbséggel engedélyezett szabadalmak érvényességi időtartama tekintetében ez idő szerint is korlátozás áll fenn nálunk. AzUnio-egyezmény4. I) czikkének rendelkezésénél fogva azonban ez a korlátozás az Unióhoz való csatlakozás időpontjában megszűnik és az illető szabadalmak tartama a rendes 15 évi érvényességi időtartam szerint igazodik. E kérdés egyébiránt az emiitett szerződés XVI. és XVII. czikkének megfelelő kiegészítése iránt létrejött s fentebb már megemlitett pótszerződésben, illetve annak törvénybe czikkelyezésével a határozmány szerződéses jellegének megfelelő kifejezett rendezést is nyer. Ide vonatkozólag reá kell mutatnom arra, hogy az 1907. évi október 8-iki szerződés XVI. czikkének 4. pontjában foglalt s az Unió-határozmány okkal ellentétben álló rendelkezésnek — az Unió kötelékében állásunk tartamára való — hatályon kivül helyezésével szemben bőséges ellenértéket képez az Unióhoz csatlakozásunk által megszerzett az az előny, a mely a találmányok részére az összes Unio-államokban biztosított elsőbbségi jogban nyer kifejezést. Mihelyt azonban az Unióból kilépnénk, akkor újból hatályossá válnak az 1907. évi október 8-iki szerződésnek az Unióhoz való csatlakozás által hatályukban ideiglenesen felfüggesztett ama rendelkezései, a melyek akkor, a midőn feltalálóink az Unió által biztosított előnyöket már nem élvezik, az 1907. évi október hó 8 án kötött szerződés által megteremtett közgazdasági helyzetben a magyar feltalálóknak s a még kevésbbé fejlett magyar iparnak inkább kedveznek. Az Unió-egyezmény 5. czikke a találmány gyakorlatba vételének kötelezettségére vonatkozik (1. az Unio-egyezmény 5. czikkét, valamint a vonatkozó bruxellesi pótegyezmény 2. czikkét, a melyíyela 1883. évi márczius hó 20-án kelt nemzetközi egyezményhez tartozó zárjegyzökönyv egy ujabbi 3/h) ponttal egészíttetett ki). Jelenleg a legtöbb államban a gyakorlatba vételi kényszer fennáll és a fejlődés általában e rendszer megerősödése irányában halad. Legmesszebb megy e tekintetben Francziaország, a hol a fennálló törvényes rendelkezés értei-
