Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.

Irományszámok - 1906-770

48 770. szám. Meg kell adni az oltalmat esetleg még oly védjegyeknek is, a melyek alakjuk szempontjából saját védjegytörvényeinknek nem felelnek meg, ugy hogy valamely külföldön lajstromozott védjegy nálunk kedvezőbb elbánásban részesül, mint egy ahhoz hasonló védjegyre vonatkozó belföldi bejelentés. A nemzetközileg lajstromozott védjegyek a nálunk megszabott 10 évi oltalmi idő lejárta után is a nemzetközi oltalomra nézve megszabott 20 év tartamán át oltalomban részesülnek és igy elesik annak lehetősége, hogy a védjegytörvényeink értelmében 10 év l3Jártával eszközlendő megújításért ujabb lajstromozási díj legyen szedhető ; a nemzetközileg lajstromozott külföldi véd­jegyek tehát e tekintetben kedvezőbb helyzetben vannak, mint azok, a melyek közvetlenül nálunk lajstromoztatnak be. Végül a fejlettebb iparral és kereskedelemmel biró államokkal szemben az a hátrányunkra eső aránytalanság mutatkozik, hogy a szabadalmak, min­ták és védjegyek tekintetében a külföldiek előreláthatólag sűrűbben fogják az oltalmat nálunk igénybe venni, mint a mi iparosaink és kereskedőink a külföldön, a mely aránytalanság különösen az elsőbbség tekintetében lép elő­térbe, a mihez még azoknak a védj egy lajstromozási díjaknak elvesztése is járul, a melyeket jelenleg az egyenesen itt letett külföldi védjegyek után szedhetnénk. Minthogy azonban az Unióhoz való csatlakozásunk a fentiek­ben már kifejtettek szerint iparunk és kereskedelmünk szélesebb alapokon való tovább fejlődésének lényeges előfeltételeit biztositja: a jelzett hátrány is remélhetőleg mindinkább el fog enyészni. Az előadottak alapján kétségtelenül megállapítható tehát, hogy az Unió­hoz való csatlakozás előnyei az azzal járó némely hátrányokkal szemben túlnyomóak. Az emiitett szerződés megkötésével tisztázást nyervén a helyzet: a magyar kormány Magyarországnak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz való csatlakozása mellett döntött, sőt czélszerűnek találta, — a mint ezt már a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az 0 Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozására vonatkozó, fent­idézett szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatom indokolásában is jeleztem, — hogy már az emiitett szerződés aláírása alkalmával megállapodásra jusson az osztrák kormánynyal az iránt, hogy 1909. évi január hó l-ig mind­két állam külön-külön és önállóan hozzá fog járulni az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió következő egyezményeihez, nevezetesen : 1. az ipari tulajdon védelme tárgyában Parisban 1883. évi márczius hó _M)-án kötött nemzetközi egyezményhez, annak zárjegyzőkönyvével együtt; 2. az 1891. évi április hó 14 én a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban kötött egyezményhez, annak zárje^yzőkönyvével együtt; :». az 1891. évi április hó 15-én az ipari tulajdonjogok védelmére ala­kult Unió nemzetközi irodájának költségeihez való hozzájárulás tárgyában Madridban kötött egyezményhez; 1. az 1900. évi deczember hó 14-én Bruxellesben kelt és az 1883. évi márczius hó 20-iki nemzetközi szerződés módositását tartalmazó pótegyez­ményhez ; 5. az 1900. évi deczember hó 14-én a gyári vagy kereskedelmi véd­jegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozólag 1891. évi április hó 14-én kötött egyezményhez Bruxellesben megállapított pótokmányhoz. Végül van szerencsém jelezni, hogy Magyarországnak és Ausztriának a föntebb elsorolt egyezményekhez való hozzájárulásával ez egyezményeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom