Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.
Irományszámok - 1906-770
48 770. szám. Meg kell adni az oltalmat esetleg még oly védjegyeknek is, a melyek alakjuk szempontjából saját védjegytörvényeinknek nem felelnek meg, ugy hogy valamely külföldön lajstromozott védjegy nálunk kedvezőbb elbánásban részesül, mint egy ahhoz hasonló védjegyre vonatkozó belföldi bejelentés. A nemzetközileg lajstromozott védjegyek a nálunk megszabott 10 évi oltalmi idő lejárta után is a nemzetközi oltalomra nézve megszabott 20 év tartamán át oltalomban részesülnek és igy elesik annak lehetősége, hogy a védjegytörvényeink értelmében 10 év l3Jártával eszközlendő megújításért ujabb lajstromozási díj legyen szedhető ; a nemzetközileg lajstromozott külföldi védjegyek tehát e tekintetben kedvezőbb helyzetben vannak, mint azok, a melyek közvetlenül nálunk lajstromoztatnak be. Végül a fejlettebb iparral és kereskedelemmel biró államokkal szemben az a hátrányunkra eső aránytalanság mutatkozik, hogy a szabadalmak, minták és védjegyek tekintetében a külföldiek előreláthatólag sűrűbben fogják az oltalmat nálunk igénybe venni, mint a mi iparosaink és kereskedőink a külföldön, a mely aránytalanság különösen az elsőbbség tekintetében lép előtérbe, a mihez még azoknak a védj egy lajstromozási díjaknak elvesztése is járul, a melyeket jelenleg az egyenesen itt letett külföldi védjegyek után szedhetnénk. Minthogy azonban az Unióhoz való csatlakozásunk a fentiekben már kifejtettek szerint iparunk és kereskedelmünk szélesebb alapokon való tovább fejlődésének lényeges előfeltételeit biztositja: a jelzett hátrány is remélhetőleg mindinkább el fog enyészni. Az előadottak alapján kétségtelenül megállapítható tehát, hogy az Unióhoz való csatlakozás előnyei az azzal járó némely hátrányokkal szemben túlnyomóak. Az emiitett szerződés megkötésével tisztázást nyervén a helyzet: a magyar kormány Magyarországnak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz való csatlakozása mellett döntött, sőt czélszerűnek találta, — a mint ezt már a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az 0 Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozására vonatkozó, fentidézett szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatom indokolásában is jeleztem, — hogy már az emiitett szerződés aláírása alkalmával megállapodásra jusson az osztrák kormánynyal az iránt, hogy 1909. évi január hó l-ig mindkét állam külön-külön és önállóan hozzá fog járulni az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió következő egyezményeihez, nevezetesen : 1. az ipari tulajdon védelme tárgyában Parisban 1883. évi márczius hó _M)-án kötött nemzetközi egyezményhez, annak zárjegyzőkönyvével együtt; 2. az 1891. évi április hó 14 én a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban kötött egyezményhez, annak zárje^yzőkönyvével együtt; :». az 1891. évi április hó 15-én az ipari tulajdonjogok védelmére alakult Unió nemzetközi irodájának költségeihez való hozzájárulás tárgyában Madridban kötött egyezményhez; 1. az 1900. évi deczember hó 14-én Bruxellesben kelt és az 1883. évi márczius hó 20-iki nemzetközi szerződés módositását tartalmazó pótegyezményhez ; 5. az 1900. évi deczember hó 14-én a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozólag 1891. évi április hó 14-én kötött egyezményhez Bruxellesben megállapított pótokmányhoz. Végül van szerencsém jelezni, hogy Magyarországnak és Ausztriának a föntebb elsorolt egyezményekhez való hozzájárulásával ez egyezményeknek
