Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.

Irományszámok - 1906-770

46 770. szám. Németbirodalom, Norvégia, Olaszország, Portugália (az Azori-szigetekkel és Madeirával), Spanyolország, S váj ez, Svédország, Szerbia, Tunis. A San-Domingo köztársaság és Szerbia az 1900. évi deczember hó 14-én a párisi főegyezmény módosítására vonatkozólag kötött bruxellesi pótegyezményt még nem erősítették meg. Guatemala és Salvador, valamint Ecuador, a mely utóbbi később csatlakozott az Unióhoz, abból kiléptek. A gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása iránt 1891. évi április hó 14-én kötött madridi megállapodáshoz s a vonatkozó bruxellesi pótegyezményhez csatlakoztak s ezen csatlakozás érvényben áll a következő államokra nézve : Belgium, Brazília, tYancziaország (és gyarmatai), Kuba, Németalföld (és gyarmatai), Olaszország, Portugália (és gyarmatai), Spanyolország, Svájcz, Tunis. Magyarországnak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz való csatlakozását a hazai érdekelt körök és hivatott képviseleteik az Unió azon nyilvánvaló előnyeinek felismerése alapján, amelyek az Unió kötelékében álló államok iparára ós kereskedelmére származtak, már csaknem egy évtizede sürgetik. Ha az Unióhoz való csatlakozásunk ennek daczára mindezideig késett, ennek egyik főokát az képezte, hogy a védjegyek s az ipari minták ós mustrák oltalmára vonatkozó törvényhozásunk csak a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az O Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása iránt 1907. évi október hó 8-án, Budapesten kötött szerződéssel vált teljesen függetlenné Ausztria ugyanezen tárgyakra vonatkozó törvényhozásától. E részben azokat amaz általános tekinteteken kivül, a melyek Magyarországnak az Unióhoz való csatlakozása mellett a fentiekben már kifejtettek szerint szólanak, a csatlakozás előnyeinek és hátrányainak az Unió-határozmányokban foglalt positiv rendelkezések szempontjából való mérlegelése is vezette. A csatlakozás előnyei röviden a következőkben foglalhatók össze : A magyar állampolgárok a találmányi szabadalmak, védjegyek, minták, kereskedelmi nevek és czégek védelme, valamint a tisztességtelen verseny ellen való oltalom tekintetében az össszes Unió-államokban ugyanazokat a jogokat fogják élvezni, mint az illető államok saját alattvalói. Egyfelől tehát az oltalom köre nyer területileg kiterjesztést, másfelől pedig, különösen a kereskedelmi nevek és czégek tekintetében az eddig számos államban