Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.
Irományszámok - 1906-772
108 772. szám. Az 5. czikk, mely a tisztességtelen verseny egyik legtipikusabb alakja t. i. az árukon alkalmazott azon származási megjelölések tekintetében rendelkezik, amelyek a valóságnak meg nem felelnek és a vásárló közönség megtévesztésére alkalmasak: megfelel az 1891. évi egyezmény 8. czikkóben foglalt határozmánynak. A Németbirodalom az itt előrelátott intézkedéseket az árújegyek védelméről szóló 1894. évi május hó 12-iki törvényében (16. és 17. §§-ok) tette meg, mig nálunk e részben az 1884. évi XVII törvényczikkbe iktatott ipartörvény 58. §-a n3^er ez időszerint alkalmazást. A 6. czikk kötelezi a szerződő feleket arra, hogy a mennyiben valamelyikük az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióból kilépne, ugy erről a másik felet azonnal értesitsé és megállapitja, hogy az esetben haladéktalanul tárgyalások inditandók a jelen egyezmény módosítása iránt. Szükséges volt az ily rendelkezés azért, mivel a két szerződő állam kölcsönös forgalmát az Unió kötelékébe való tartozásuk ideje alatt az ipari tulajdonjogok oltalma tekintetében a jelen egyezménynek határoz m anyai az Unióhatározmányokkal együttesen szabályozzák, s igy mihelyt a szerződő felek csak egyike is az Unióból kilép, az Unió-határozmányok a kölcsönös forgalomban sem nyerhetnének többé »ipso facto« alkalmazást. Ug3 T anebből az okból szükséges a 6. czikk második bekezdésének rendelkezése is, a mely szerint arra az időre a mig az egyik szerződő félnek az Unióból való kilépése esetén a még szerződéses viszonyban álló két államnak egymáshoz való viszonya az ipari tulajdonjogok oltalma tekintetében ujabb egyezmény kötése utján, a változott viszonyoknak megfelelő szabályozást nem nyert, az Unióegyezmények nyernek továbbra is ideiglenes alkalmazást. A 7. czikk az oly bejelentések elsőbbségi hatái'idejét illetőleg intézkedik, a melyeknek tárgya az érvényben álló belső jogszabályoknak megfelelően a Németbirodalomban használati mintának, nálunk pedig találmánynak minősíttetik. A nómetbirodalmi jog ugj^anis a használati mintát, amely a tulajdonképeni izlésminta fogalmát meghaladólag kisebbszerű találmánynak minősíthető, a mintákat megillető oltalomban részesiti, holott az ilyen a magyar szent korona országaiban jelenleg érvényben álló jogszabályok élteimében csakis mint találmányok jelenthetők be és részesíthetők oltalomban. Ezen jogi helyzethez képest a módosított Unió-főegyezmény 4. czikkóben biztositott elsőbbségi határidő az ily használati mintákra vonatkozólag a mintákra nézve megállapított 4 hónap abban az esetben, ha a használati minta előbb a Németbirodalomban jelentetett be, ellenben a szabadalmakra nézve megállapított 12 hónap akkor, ha az előbb Magj^arországon mint találmány jelentetett be. A 8. czikk megállapitja, hogy az egyezmény ugyanabban az idő pontban lép hatályba, a melyben az Unióhoz való csatlakozás a magyar szentikorona országaira nézve joghatályossá válik, egyszersmind pedig hatályon kvül helyezi a Magyarország ós a Németbirodalom között a szabadalmak, mustrák ós védjegyek kölcsönös oltalmára vonatkozólag eddig fennállott — azaz az 1892. <'\i I.V. törvényczikkbe iktatott korábbi egyezményben foglalt — megállapodásokat. Ugyané czikk kimondja azt is, hog} 7 az egyezmény az egyik szerződő fél részéről történt felmondás után is még egy évig hatályban marad. Az 1891. évi egyezményben e részben megállapított 6 hónapi határidőnek egy évre való kiterjesztése összhangban van az Unió-föegyezmény ama rendelkezésével, a mely szerint az Unióból való kilépés a felmondás napjától számítandó egy év múlva válik hatályossá.
