Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.

Irományszámok - 1906-771

771. szám. 97 2-ih melléklet a 771. számú irományhoz. Indokolás az iparban alkalmazott nők éjjeli munkájának tilalma iránt Bernben 1906. évi szeptember hó 26-án kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz. A munkásvédelem nemzetközi szabályozásának gondolata mintegy harmincz esztendővel ezelőtt a svájczi nemzeti tanács kebelében merült fel. Azóta a svájczi szövetség Európa ipari államainak kormányainál több izben tett kisórletet ezen gondolat megvalósítása iránt, azonban ezek mindannyiszor eredménytelenek maradtak. A munkásvédelem nemzetközi szabályozásának kérdése azóta ismételten foglalkoztatta a közvéleményt ós a törvényhozásokat. A kérdés megoldásában nagy haladást jelentett, midőn 1890-ben a német birodalmi kormány és vele egyidejűleg ugyancsak a svájczi szövetségtan.ícs egy nemzetközi munkásvédelmi konferenczia megtartása iránt tett az európai államkormányoknak javaslatot. Ez a konferenczia Berlinben 1890. évi márczius hó 15-én tartatott meg, melyen Európának csaknem valamennyi nagyobb állama, köztük Magyarország is képviselve volt. A konferenczia határozatait a hatalmak képviselői óhaj alakjában egy zárjegyzőkönyvbe foglalták, a melyet a kormányaik elé terjesztettek. Nemzetközi megállapodások azonban ezen konferenczia során nem jöttek létre. A berlini nemzetközi munkásvédelmi konferenczia óta a munkásvódelem nemzetközi szabályozásának kérdése mindjobban megérlelődött a kivitelre. így jött létre a nemzetközi munkásvédelmi egyesület és mint ennek állandó szerve, a Baselben székelő nemzetközi munkaügyi hivatal. Az egyesület baseli irodája nagy tevékenységet fejtett ki kezdettől fogva a munkásvédelem nemzetközi szabályozásának kérdése terén ós már kezdettől fogva a munkás védelemnek főleg azokkal a kérdéseivel foglalkozott, amelyeknek nemzetközi szabályozása legkevésbé látszott nehézségekbe ütközni, tudniillik a nők éjjeli ipari munkájának tilalmával és a fehér pliosphornak a gyufaiparból való eltiltásával. Miután az egyesület a kebelébe tartozó államok képviselőinek részvételével tartott nagy gyűlésein — ezt a két ^kérdést a nemzetközi szabályozás elméleti és gyakorlati vonatkozásaiban alaposan előkészitette, 1903-ban azzal fordult a svájczi szövetségtanácshoz, hogy az érdekelt államokat egy Főtendi iromány. XVIII. 1906—1911. 13