Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.
Irományszámok - 1906-763
332 763. szám. már majdnem lehetetlenné tette. — A borkezelésen kivül a borok forgalomba hozatala is részletesebben szabályoztatok, mivel a földmivelésügyi minister úr mindazt el akarja háritani itt is, a mi a borhamisitást megkönnyíti vagy arra éppenséggel ösztönöz. E tekintetben nem elégedvén meg azzal a védelemmel, .melyben eddig a termelés helye és a bort adó szőlő fáj ta részesült, oly rendelkezést javasol, mely a kiválóbb termelőknek is védelmet alkalmas nyújtani, mivel a vevőkkel való minden visszaélést megtorol De viszont a közforgalom megbízhatósága és az ellenőrzés hatályosbithatása érdekében a nagyobb bortermelőket termékeik mozgalmának pontos nyilvántartására kívánja köteleztetni. Ez az intézkedés az említett német javaslatba is felvétetett. Igen tüzetes és szigorú határozmányokat tartalmaz a törvénytervezet kizárólag ennek szentelt második fejezete a tokaj-hegyaljai borok védelmére vonatkozólag. Ezek mellőzhetetlenek, ha boraink királyának már nemzetközi kötések által is körülbástyázott természetes egyedáruság jellegével biró helyzetének közérdekű előnyeit meg akarjuk óvni. E végből az ottani borkezelósre és forgalomra nézve igen lényeges, de ezélszerű megszorítások javasoltatnak. A törvényjavaslat harmadik fejezetében a borseprőre, törkölyborra, gyümölcsborra, pezsgőre és habzó borra vonatkozó részletes s az okszerű borászat és a közgazdaság követelménj^einek eleget tevő rendelkezések foglaltatnak. A negyedik fejezetben szabatositott büntető határozatok a tilalmak hatályosabb fognatositását czélozzák. Az ötödik fejezet az ellenőrzési eljárást lényegesen módosítja. Fentartja a borvizsgáló szakértő bizottságok intézményét, de azok szervezetének szükségessé vált módosítását rendeleti, úton tervezi. Ezenkívül két újítás javaslat;! val találkozunk benne. A kihágási ügyekben eljáró közigazgatási hatóságok ugyanis főleg a borászati kérdésekben való szakképzettség hiánya miatt a borhamisításokat kellőleg nem figyelhették meg és a borforgalmat kielégítően nem ellenőrizhették. A törvény sikeres végrehajtása ezóljából tehát a földmivelésügyi minister felhatalmazandó lenne, hogy e végből akár esetről-esetre, akár állandó megbízással felesketett állami vagy törvényhatósági közegeket küldhessen ki. Ezek kétségkívül messzemenő meghatalmazást nyernének, mert jogosítva lennének arra, hogy a pinozékbe és más illető helyiségekbe rendőri segédlet igénybevételével, vagy a nélkül bármikor beléphetnek, oda magukkal szakértőket vihetnek, ott ellenőrzési szemléket tarthatnak, az üzleti könyveket számadásokat, okmányokat és leveleket átnézhetik és mindent megtehetnek, a mi a kihágásokról való megbizonyosodáshoz szükséges. Az ő támogatásukra szolgálnának a tulnyomólag járásonként alakítandó borellenőrző bizottságok, de a melyek a bortörvénybe ütköző kihágások által sértett érdekek állandó képviseletére is hhatvák. Az ezekre vonatkozó összes szabályok szintén rendeleti utón lesznek megállapitandók. Kétségtelen, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatban ugy a bortermélőnek, mint a borkereskedőnek természetes szabadsága sok mélyreható intézkedés által nagy mórtékben korlátol tátik. Oly megszorítások foglaltatnak abban, melyek a gazdasági élet más terein nem lennének a maguk helyén. De a borgazdaság és forgalom körében azok az ismert jelen körülmények közt mellőzhetetlenek. A legerólyesebb korlátoló intézkedések eszméi termelőktől ós a borforgalommal foglalkozó egyes kiválóbb borkereskedőktől származnak, a kik a tisztességtelen verseny folytán maguk is nagy károkat szenvednek.
