Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.

Irományszámok - 1906-760

326 760. szám. nem köti időtartamhoz s annak megszólítását és megvonását szükség esetére fent ártja. Az állam és a kivándorlók érdekeinek biztosításával járó pénzáldozatok fodezésére már az 1903. évi törvónynyel létesített kivándorlási alap tekinte­tében a javaslat abban tér el a törvénytől, hogy az esetleg bevonandó óva­dékokat és kiszabandó bírságokat is beveszi az alap fentartására ós gyara­pítására szolgáló fedezeti források közé; a kivándorlási tanács eredményes működését pedig az eddigi törvénynyel szemben az által kívánja biztosítani, hogy szabatosabban körvonalozza, de egyszersmind tágítja is annak hatáskörét, nagyobb jelentőségű kérdésekben kötelezővé teszi meghallgatását s a törvény­hozás ellenőrző tevékenységének azzal is nagyobb tért enged, hogy a tanácsot nagy részben az országgyűlés kiküldötteiből kívánja megalakittatni. A szerzett tapasztalatok értékesítésével jelentékeny szigorításokat tar­talmaz a javaslat büntető határozataiban. A kivándorlásra való egyszerű csábítást, melynek még szigorúbb eseteit is az 1903-iki törvény csak kihágás­nak minősítette, vétségnek mondja ki, s ehhez képest sújtja egy évig terjed­hető fogház és 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel. Természetesen meg­felelően súlyosbodik a büntetés a kvalifikált csábítás eseteiben öt évig terjed­hető börtön és 2 — 8000 K-ig terjedhető pénzbüntetésig. Büntető szankcziót (3 évig terjedhető fogház és 4000 K-ig terjedhető pénzbírság), fűz a javaslat azon intézkedéséhez is, mely a kivándorlók elszállítását engedélyhez köti és hasonló büntetést állapit meg a nem engedélyezett kivándorlási üzlethez tartozó hirdetmények közzétételére. Bünteti a jogosulatlan kivándorlást ós annak előmozdítását, szabályozza az engedélylyel működő vállalkozónak ós alkal­mazottainak kollektiv büntetőjogi felelősségét s abból az érdekből, hogy a jogosulatlan kivándorló a szomszédos államok területén is feltartóztathatok és visszautasíthatok legyenek, felhatalmazást kíván adni a kormánynak meg­felelő nemzetközi szerződések létesítésére. Minthogy ekként a törvényjavaslat minden irányban a hatályosság lehet­séges biztosítékait tartalmazó rendelkezéseivel alkalmas annak a czólnak elérésére, a mely felé való törekvésben az 1903. évi IV. t.-cz. nem vezetett a kivánt eredményre, a bizottság tisztelettel javasolja annak változatlanul való elfogadását. Budapesten, 1908. évi november hó 20-án. Wlassics Gyula s. k., B. üuányánsxhy József s. h, bizottsági elnök. bizottsági h. jegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom