Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.

Irományszámok - 1906-754

754. szám. 303 engedi meg a törvényjavaslat törköly bornak cognacfőzésre való készitését sem, mert ez visszaélésekre adna alkalmat s mert van elég olcsó borunk, melyek ily módon cognacfőzésre utaltatván, a borfogyasztás terén kevósbbé fognak versenyt csinálni a hegyi boroknak. d) Igen fontos új intézkedés foglaltatik a 32. §. utolsó bekezdésében, mely szerint a törköly bor forgalomba hozatala tilos. e) Uj intézkedés az is, mely szerint az, a ki törkölybort kivan késziteni, tartozik ezt előzetesen bejelenteni a községi elöljáróságnak. (33. §.) A mai törvény megengedte nemcsak a törkölybor kószitését, hanem annak forgalombahozatalát is, csupán azt kivánja, hogy az kifejezetten »törkölybor« elnevezés alatt hozassék forgalomba. Ennek indoka az volt, hogy a törvényhozás módot kivánt nyújtani a bortermelőknek arra, hogy szőlőiknek mellékterményét, a törkölyt is, ezen az úton minél előnyesebben értékesíthessék, másrészt, hogy a szegényebb fogyasztó közönségnek olcsó borszerû ital álljon rendelkezésére. A törvény ezen czólját nem érte el, mert a termelők közül csak igen kevesen vették igénybe a törvény ezen felhatalmazását; a legtöbben féltették a jó hírüket s azért nem készítettek törkölybort, mert nem akarták magukat kitenni annak a gyanúsításnak, hogy a törkölybort is természetes bor gyanánt adják el, vagy azt természetes boraik közé vegyitik A fogyasztóközönség pedig ezen a réven sem jutott olcsó borhoz, mert a forgalomba került törkölybor mindig természetes bor gyanánt szerepelt és többnyire olyan áron árúsittatott, mint a valódi bor. A törkölyborra vonatkozó eddigi intézkedések tehát sok visszaélésre adtak alkalmat. Ezeknek megszüntetése végett szükségesek a 30—33 §-okban tervezett intézkedések. Ezek ma már annál is inkább indokoltak, mert a szőlőfelujitás folytonos terjedése következtében a bortermés mennyisége az utóbbi években tetemesen növekedett, s előreláthatólag még ezután is növekedni fog. A 34. és 35. §-okhoz. Ezen §-ok a gyümölcsborra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Ezeknek czólja az, hogy lehetőleg elhárittassók mindaz, a mi alkalmat adhatna arra, hogy a gyümölcsbor a szőlőből szűrt borral össze legyen téveszthető s hogy lehetőleg eleje vétessék az ezzel elkövethető visszaéléseknek. A 34. és 35. §-ok rendelkezéseinek egy része eddig nem a törvényben, hanem a végrehajtási rendeletben foglaltatott. A 36. §-hoz. A 36. §. czélja a valódi pezsgőbornak az eddiginél fokozottabb védelme. E czólból e §. a következő uj rendelkezéseket tartalmazza: a) A harmadik bekezdésben félreértések kikerülése és a fogyasztó közönség megtévesztésének megakadályozása végett kimondatott, hogy az előirt »habzóbor« elnevezést nem szabad ennek franczia vagy más nyelvű forditásával helyettesíteni. Eddig ugyanis »habzó bor« helyett gyakran a »Vin mousseux« megjelölést használták, a mely alatt pedig a közönség valódi pezsgőt szokott érteni. b) Minthogy pezsgőt és habzóbort gyümölcsborból is lehet késziteni, a negyedik bekezdésbe oly rendelkezés A^ótetett fel, mely szerint ezen italokat