Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.
Irományszámok - 1906-753
254 753. szám. nagyrészt a nevezett folyók felsőbb és középső szakaszain végrehajtott munkák folytán, az által jutott, hogy azok mind a vízfolyás gyorsítását idézték elő, mig az alsóbb szakaszokon számottevő munkálat nem teljesittetvén, ezen terület valóságos vizládává tétetett, ugy hogy ez idő szerint nincs az országnak egyetlen vidéke, hol a folyók oly elvadult állapotban volnának, mint a Bodrog fölötti mintegy 50.000 holdat kitevő terület. A Bodrog fölötti vizszerkezet súlyos helyzetének javítása czéljából a bodrogközi társulat és érdekeltségei által újabban felvetett s Vásárhelyi által már tervezett, Paleocapa szerint pedig elejtendőnek tartott azon megoldás, hogy a Latorcza árvize Csap körül vezettessék a Tiszába, a vízrajzi osztály beható tanulmánya alapján figyelembe nem jöhet. E tanulmány szerint ugyanis megállapittatott, hogy az 1888. évi tiszai árvíz lefolyása alkalmával a Tisza árvize 3*0 méterrel haladta meg a Latorcza árvizsziuét és továbbá, hogy a legnagyobb árvizek összegeződésének feltételezése mellett, a mely esetnek bekövetkezése kizárva nincs, a Latorcza árvize a Tisza maximális vizszinét mintegy 60 czentiméterrel emelné a Vásárosnamény—Tokaj közti szakaszon. Kétséget nem szenved, hogy ez esetben a Latorcza vidékének felsőbb része a nyilt ártéri vizbajoktól megszabadulna, azonban az alsó részen megmaradna az Ung, a Laborcz és Ondova-Tapoly egybefolyása következtében jóformán a mai helyzet, mert e három folyónak árviztömegei ugy állanak a Latorczáéhoz, mint 73 : 27-hez ; tehát a Latorcza elvezetésével a ma odajutó vizeknek alig valamivel több mint 1 /A része találna elvezetést. Ehhez járul még, hogy e helyzetben a Tisza jelzett szakaszának állapota vétetnék súlyosabbá. Mert a mellett, hogy az árviz elleni védekezés bizonytalanabbá válnék, még ez emiitett szakaszon levő társulati védtöltések megfelelő magasbbitására és ezenkívül a Latorczának a Csap körüli betorkolásától fölfelé terjedő mintegy 140 km. hosszú szakaszán 5—6 métert meghaladó töltések ejnelésére és a vizszin jelentékeny emelésével a beregmegyei vizszabályozó és ármentesitő, valamint a szernyei vizrendező, ármentesitő és belvizszabályozó társulatok belvizlevezető müveinek átalakítására is szükség volna, a mely munkálatok igen jelentékeny és az elérendő haszonnal arányban nem álló költségeket okoznának. A Bodrog vizszerkezetéhez tartozó Latorcza, Laborcz és Ung folyóknak ármentesitéssel kapcsolatos szabályozása a kérdés megoldásánál számításba szintén nem jöhet. Mert eltekintve attól, hogy a helyzetnek mo3t emiitett módon való javítását maguk az érdekeltek sem kívánják, az ez idő szerint nem is állana arányban a reá fordítandó költségekkel. A Bodrog fölötti vizszerkezet helyzetének javilása tehát, miután egyrészt az említett módok szerinti megoldás ez idő szerint ki nem vihető, másrészt mivel a Tisza tokaji vízállásainak sülyesztését egyelőre remélni nem lehet, az adott viszonyok között csak az által biztositható, ha a Latorcza, Laborcz és Ung folyók alsó szakaszai átvágások létesítésével és medrük megfelelő szabályozásával rendeztetnek és ezenkívül, mint már az Ondova-Tapoly vízgyűjtőiben megkezdetett, a többi folyók hordalékainak megkötésére is a munkálatok fokozatosan végrehajtatnak. A szabályozásnak a jelzett módon való kivitele azonban nem zárja ki, hogy a mennyiben valamelyik folyó felsőbb szakaszán a helyi viszonyok a beavatkozást feltétlenül megkövetelnék és e mellett a szabályozás sikerét hátrányosan nem érintenék, a szükséges helyi munkálatok esetleg végre ne hajtassanak.
