Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.

Irományszámok - 1906-753

753. szám. 227 ményt is, hogy egyrészt a kisvizi meder szabályozásának megindítása, másrészt a szabályozási műveknek consolidálása folytán a fennálló műveknek kiegészítése és fentartása évről-évre kisebb munkálatokat fog igényelni. E czímen a szükséglet — 12 évi időszakot tételezve fel — a pozsonyi szakaszra 918.000 K-val, a Bőstől—Keszi ig terjedő 35 km.-re pedig 519.600 K-val és igy összesen 1,437.600 K-val vétetett fel. A komáromi hivatal szakaszán azonban a létesitett müveknek kiegészítésére, illetőleg befejezésére külön még 1,640.000 K-t kellett előirányozni, mert egyes szabályozási művekre, melyek elmaradása a jelenlegi kedvező helyzet káros elfajulását eredményezhetné, esetleg egyes meglevő szabályozási mű fentartását is veszélyeztethetné, még feltétlenül szükség lesz, továbbá, mert egyes szabályozási müvek eddig csak fedezet hiánya miatt nem létesíttettek. Az első csoportba tőként a bős—kiskeszi-i szakaszon némely mű, mint a bős—bagoméri párhuzammá és a kiskeszi-i partvédezet kiépitése, valamint a győri Kis-Duna alsó torkolatának rendezése, a második csoportba pedig a komarom—győri vontató út folytatólagos kiépitése, a Vágtorkolat rendezése stb. tartoznak. A keszi—dunaradványi szakaszon létező művek fentartásáról ugyanazoi okból, mint a dévény—keszi-i szakaszon gondoskodni kell. Az eddigi adatol szerint erre a czélra 480.000 K-t kellett felvenni. Ezek szerint a Felső-Dunán végzendő munkák a következők: a) a dévény—kiskeszi-i kis vizi medernek és a hullámtéri holtmedrekben a lefolyásnak szabályozása 4,924.850 h b) ugyanezen szakaszon a szabályozási müvek kiegészítése és fentartása 1,437.600 » c) a komáromi szakaszon egyes szabályozási művek létesítése 1,640.000 » d) a kiskeszi—dunaradványi szakaszon fentartás . . . 480.000 » összesen a Felső-Dunán . . . 8,482.450 K A Felső-Dunával szoros összefüggésben van a mosoni Dunaágnak és a győr—gönyői Kis-Dunának rendezése és hajózhatóvá tétele, a melyhez egy nagy vidéknek, számos községnek, különösen Győr szab. kir. városnak gazdasági és közforgalmi érdekei fűződnek. Az 1904. évi XIV. t.-cz. e részben már az első lépést megtette, a mikor a mosoni Dunaág rendezésére 600.000 K-t bocsátott rendelkezésre, a melyből a mosoni ág felső torkolatánál a vizbeeresztés szabályozására egy zsilipes zárómű építése folyamatba tétetett, de egyúttal biztosíttatott, hogy legkisebb viznél is legalább 60 m

3 víz tereitessék a mosoni Dunaágba, a mi a hajózhatóvá tételt lényegesen előmozditja. A második lépés a győr—gönyői Dunának folyamatba tett szabályozása. A folyamatba tett munkálatokkal kapcsolatban gondoskodás történik, hogy a mosoni Dunából eltávolíttassanak az elhagyott, gazdátlan régi malomgátak is, hogy a kis víznek mai sok helyütt káros duzzadása megszüntettessék. A mosoni Kis-Duna hajózhatóvá tételének feladata kétféle rendszerrel oldható meg: mederrendezés vagy csegézés által. Az erre vonatkozólag készített alternatív tervek szerint a szükséges munkák költsége — beleértve a győr— gönyői Dunában esetleg szükséges kiegészítő munkákat is — 5,900.000 K-val irányozható elő, akár az egyik, akár a másik mód fogadtassék el a kérdés végleges megoldásánál. 29*