Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.
Irományszámok - 1906-752
752. szám. 2*4k melléklet a 732. számú irományhoz. Indokolás „a Budapest fő- és székváros fejlesztéséről s a háztartásának rendezése érdekében teendő állami intézkedésekről" szóld tör vényj avaslathoz» A fő- és székváros háztartása a legutóbbi időkben számos körülmény hatása alatt kedvezőtlen helyzetbe jutott. Ennek a helyzetnek az orvoslása végett a főés székváros közönsége a kormányhoz fordult és a fő- és székvárosi állami rendőrség költségeihez az 1881. évi XXI. .törvényczikk 53. §-a szerint fizetendő járulék, u. n. rendőrségi kvóta, teljes elengedését, a magasabb fokú iskolák fenlartási költségeinek a megtéritését, a népiskolai segélynek egy millió koronára való felemelését, az italmérési jövedék tiszta jövedelméből való részesedésének egy millió koronával való emelését és végül az állami adó alul mentes égetett szeszes folyadékok után járó városi fogyasztási adó megtéritési összegének a felemelését kérte. A főváron számitása szerint ezeknek a kérelmeknek a teljesitése kereken mintegy öt millió koronát jelentene. Habár a kormány a fő- és székváros most ismertetett kívánságait teljesithelöknek nem tartja, részben a teljesítéssel az államra háruló uj teher méretei, részben és főleg azért, mert a kivánságok belső jogosultságát is jórészt el nem ismerheti: a fő- és székváros közintézményeinek sajátos fejlődése és e fejlődés által alkotott pénzügyi helyzet elől nem hunyhat szemet és kötelességének ismeri az általa indokolhatónak vélt határokon belül megtenni azt, a mit a valódi szükséglet és a méltányosság alapján a közvetlen gondozására bizott érdekek elhanyagolása nélkül megtehet. Tény az, hogy a fővárosnak annál a központosításnál fogva, a melyet majdnem Összes társadalmi, gazdasági, kulturális és közigazgatási intézményeink és szerveink fejlődése az utóbbi évtizedekben mutat, ugy az átruházott, mint saját autonom hatáskörébe eső tevékenysége oly arányokat öltött és ezzel a városi háztartás kiadási része annyira emelkedett, hogy e kiadások jelentékeny részét nem lehet helyi jellegűnek tekinteni. Nem vitatható, hogy a fő- és székváros háztartási viszonyainak rendezett v °lta az ország közhitelének megítélésénél is számot tevő tényező. Tény végül az is, hogy, ha az állam a fő- és székváros háztartása érdeké26*
