Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.

Irományszámok - 1906-751

751. szám. 191 minősitit, a melynek büntetése két hónapig terjedhető elzárás és 600 K-ig terjedhető pénzbüntetés. A javaslatnak az a kifejezése, »ha súlyosabb beszámitás alá nem esik,« utal rá, hogy a részesség és a bűnpártolás esetei más elbírálás alá esnek. A 45. és 46. §-okhoz. A 45. §. azokat a kötelességszegéseket és mulasztásokat sorolja fel, a melyek a kivándorlási üzlet szükséges rendjét, úgyszintén a kivándorlók anyagi és erkölcsi érdekét veszélyeztetik, s a melyek miatt ezért a vállalkozó vagy helyettese ellen a belügyminister birságot állapithat meg. Minthogy azok a §-ok, a melyek rendelkezéseinek megszegése miatt bírság megállapítható, e rendelkezéseken felül egyebet is tartalmaznak, e §-ban nem egyszerű hivatkozás történik az illető rendelkezésekre, hanem azokat a javaslat újra kimerítően felsorolja. A birság jogi természeténél fogva szabadságvesztés büntetésre át nem változtatható; az átváltoztatás azonban nem is szükséges, mert a vállalkozó óvadékában arra elég fedezet van. A bírságolás nem kötelező, csak fakultativ, mert a kormány kezét a közrend és a kivándorlók érdekeinek védelmében szigorú jogi szabályokkal megkötni sem nem czélszerű, sem nem hatályos. Ha a vállalkozó a kötelességszegéseket nem maga követi is el, hanem alkalmazottai, a 42. §. indokolásánál már előadott okokból mégis bűnösnek tekintendő a- vállalkozó is, ha az alkalmazottai kötelességszegéseit és mulasztásait elnézi vagy a köteles ellenőrzés elmulasztása következtében vétkesen meg nem akadályozza. Ennélfogva a vállalkozót alkalmazottainak kötelességszegéseiért a jelzett két esetben is birsággal kell sújtani. Hasonló birságnak van helye a már előadott okokból a hajóvezető ellen is súlyosabb kötelességszegések esetén ; minthogy pedig a hajóvezető rendesen külföldi és sokszor vagyontalan s igy vele szemben a birság esetleg nem lesz behajtható, a reá kiszabott birságért felelőssé kell tenni az őt alkalmazó vállalkozót is, a kinek óvadéka van. A hajóvezető megválasztása, alkalmazása a vállalkozótól függ, tehát jogosan lehet őt felelőssé tenni, hogy az a — bár nem szigorú értelemben vett — alkalmazottja megtartsa az előirt rendelkezéseket. önként értetik azonban, hogy ugyanazért a kötelességszegésért vagy mulasztásért a vállalkozót két czímen birsággol sújtani nem lehet. A javaslat ezért a hajóvezetőre kiszabott, de behajthatatlan pénzbirságért való felelősség alól a vállalkozót felmenti, ha ugyanezért a mulasztásért ellenében már külön rendbirság alkalmaztatott. A kiszabható birság legnagyobb összege 5.000 K ; másodszori visszaesés esetében az 5.000—20.000 K-ig terjedhet. A vállalkozót visszaesőnek tekinti a javaslat akkor is, ha előzetesen nem birsággal sújtatott, hanem a jelen törvényben meghatározott büntetendő cselekmény miatt volt már megbüntetve. A hajóvezetőre e rendelkezést kiterjeszteni nem lehet, mert ő — mint ilyen — a törvényjavaslatban meghatározott büntettet, vétséget vagy kihágást nem követheti el. A 47. §-hoz. A törvényjavaslatban meghatározott büntettek és vétségek miatt a hivatalVesztés és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése is kimondandó, mert az,