Főrendiházi irományok, 1906. XVI. kötet • 686-721. sz.
Irományszámok - 1906-687
687. szám. 103 A későbbi termelési időszakokban keletkező uj mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésc iránt a javaslat, 8 I §-a intézkedik, és pedig lényegileg teljesen azonos módon, a mint a most érvényben levő törvényes határoz mányok is rendelkeznek, s mely h a tározmán yok által szabályozott eljárás fentartását a többször emiitett szaktanácskozmány is kívánatosnak jelezte. E részben csak azt az említésre méltó módosítást teszi a javaslat, hogy az újonnan keletkező mezőgazda « ági szeszfőzdék részeltetésére évenként felhasználandó kontingens Vő részét, vagyis annyi részt, a mennyi rész a magyar szent korona, országainak összes területén levő szántóföldek, rétek és legelök területéből Horvát Szlavonországok területére esik, első sorban a Horvát-Szlavonországok területén létesítendő mezőgazdasági szeszfőzdék számára tartja fenn. A fentiek szerint megállapítandó egyénenkénti törzskontingensek a későbbi termelési időszakokban abban az esetben esnek változás alá. ha valamelyik termelési időszakban az összkontingens leszállittatik vagy felemeltetik. Erre vonatkozólag a javaslat 83. §-a akként intézkedik, hogy az összkontingens leszállítása esetében minden egyes szeszfőzde meglevő törzskontingense is aránylagosan leszállítandó ; az összkontingensnek felemelése esetében pedig az összkontingens felemelt részéből első sorban azoknak a mezőgazdasági szeszfőzdéknek, melyeknél az első felosztásnál részesedési alapjuknak 720 hektoliternél nagyobb, de 960 hektolitert meg nem haladó része nem teljes mennyiségével vétetett számításba az akkor kiosztott törzskontingens megállapításánál, meglevő törzskontingense aránylagosan felemeltetik; az összkontingens felemelésének többi része pedig az összes szeszfőzdék törzskontingensének olyan arányban való növelésére lesz felhasználandó, a mily arányban azoknak törzskontingense az összkontingensnek netán bekövetkezett leszállítása folytán kisebbedést szenvedett. Az összkontingens felemelésének ezután is még fenmaradó része pedig az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék kontingentálására fog felhasználtatni. Azonos módon intézkedik e javaslat a pótkontingens felosztására nézve is, a mint e részben a most érvényes határozmányok is intézkednek s csupán abban tér el ezektől, hogy a pótkontingensben való részeltetésnél a szövetkezetek által üzemben tartott mezőgazdasági szeszfőzdéknek más szeszfőzdék fölött elsőbbséget ad. Megengedi a javaslat végül az ipari szeszfőzdék kontingensének átruházását is, de azzal a korlátozással, hogy kontingensnek vétele utján ipari szeszfőzde kontingensét nem növelheti azon mórtéken túl, mely az e javaslat szerinti első felosztásnál kapott törzskontingensének megfelel ; úgyszintén megengedi e javaslat, hogy ipari szeszfőzdétől mezőgazdasági szeszfőzde is szerezhessen kontingenst. Ezt az intézkedést szükségesnek tartom azért, mert az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék rószeltetésére évenként rendelkezésre álló kontingens meghatároltságára való tekintettel a mezőgazdasági szesztermelés fokozása érdekében lehetővé kell tenni azt, hogy olyan mezőgazdaság, mely a törvény alapján való rószeltetósre elsőbbséggel nem jogosult s ezért az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék számára fenntartott kontingensből nem részesülhet, saját maga szerezhessen magának kontingenst. A javaslatnak 91—120. §-ai a büntetési határozatokat tartalmazzák, a melyek érdemben a ma érvényes határozatokkal azonosak. A 121. §. az átmeneti intézkedéseket tartalmazza, mely utóbbiak a törvény életbeléptekor meglevő szeszkészletek után járó pótadó összegét állapítják meg ós annak beszedése iránt rendelkeznek.