Főrendiházi irományok, 1906. XVI. kötet • 686-721. sz.
Irományszámok - 1906-687
687. szám. 101 73—75. §-ok hasonlóképen csak annyiban módosítják az e részben jelenleg is érvényben levő határozmányokat, a mennyiben ez az ellenőrzés hatékonyabb gyakorolhatása czéljából szükségesnek bizonyult Itt megjegyzem azt, hogy a most is érvényes ama rendelkezést, mely szerint a finomitás alá veendő már megadóztatott szesz legalább 30 foknyi alkoholtartalommal keli, hogy bírjon, a javaslat szintén továbbra is érvényben tartja. Ezen rendelkezésnek érvényben tartása abból az okból szükséges, mert ha megengedtetnék, hogy kisebb alkoholfoktart alommal is biró már megadóztatott szesz adómentesen finomittassék, ez esetben meghiusittatnók ai.nak a czélnak elérése, melyre az átalány ozási szabályoknak szükségessé vált szigorítása által törekszünk Az emiitett minimális alkoholtartalom mellőzése, vagy leszállitása esetében ugyanis az átalányozás mellett adózó szeszfőzdék csak alacsony alkoholfok tartalmú alszeszt termelnének, melyet azután adómentesen töményitenének fogyasztásra alkalmas magasabb alkoholfoktartalmú szeszszé s ezen az utón a szeszfőzőkészüléknek az átalányozás alapjául vett termelőképességét oly mértékben fokozhatnák, hogy a most megszüntetni czélzott visszás és káros helyzet ismét előállana. A 76. és 77. §. a szeszadónak és a sajtolt élesztő termelése után járó adónak esedékességét és ezen adók hitelezésének feltételeit szabályozzák. A most érvényben levő erre vonatkozó törvényes határozmányok szerint a készpénzben előre befizetett szesz fog} r asztási adó ós sajtolt élesztő adó után engedélyezett l l ,3, illetőleg 2°/o kaniatleszámitolást ez a, javaslat mellőzi egyrészt azért, mert a czukorfogyasztási adó után engedélyezve volt kamatleszámitolás szintén beszüntettetett, és az egyéb fogyasztási adóknál sincsen ilyen kamatleszámitolás engedélyezve ; másrészt pedig azért mellőzi e javaslat a kamatleszámitolást, mert az emiitett adóknak készpénzben való befizetése amúgy is csak kivételesen történik, s rendszerint ezen adókra nézve a hitelezés vétetik igénybe. Épen ezért ez a javaslat, tekintettel arra is, hogy az adónak tétele felemeltetik, azt a könnyítést szolgáltatja, hogy az adó hitelezésének tartamát az olyan szesz után fizetendő adóra nézve, mely szesz hosszabb tartamú raktározást igényel, jelentékenyen megnyújtja és a raktározás tartamához képest két évig is terjedhető hitelezést enged A hitelezés tekintetében könnyítést ad e javaslat a termelési adó alá eső szeszfőzdéknek is az által, hogy a most érvényben levő törvényes határozmán} T oknak azt a rendelkezését, mely szerint hitel csak azoknak adható, kik egy termelési időszak alatt legalább 1.200 K termelési adót fizetnek, mellőzi. A 77 — 90. §-ok a szeszcontingens megállapítására ós annak a fogyasztási adó alá eső egyes szeszfőzdék között való felosztására, vonatkozó határozmányokat tartalmazzák. Ezen határozmányok közül azokat, melyek az összcontingenst megállapítják, valamint azokat, melyek ezen összcontingensuek a mezőgazdasági és ipari szeszfőzdék két csoportja között való felosztása, úgyszintén azokat is, melyek az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére szánt contingensnek igénybevétele iránt rendelkeznek, ezen indokolás általános részében kimerítően megokoltam ; miért is e helyen csak azoknak a rendelkezéseknek indokolására szorítkozom, melyek a contingensnek az egyes szeszfőzdék között való felosztását ós az egyéni contingensek további változását szabályozzák. A most emiitett rendelkezések szerint minden olyan szeszfőzde, mely jelenleg contingenssel bir, abban az e javaslat szerint történő felosztás alkalmával is részesülni fog.
