Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.

Irományszámok - 1906-664

664. szám. 6 toztatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya épitését engedélyes czég az engedélyokirat keltétől száraitott két év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. A vasút kiépítése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLÍ. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes czég a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyi­ban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni és ennek megtörtén­tét a műszaki felülvizsgálat alkalmával igazolni tartozik. 6. §. A m. kir. államvasutak Szabadka és Újgombos, továbbá a zombor—óbecsei helyi érdekű vasút Cservenka és a baja—zombor—újvidéki helyi érdekű vasút Hódság állomásaihoz való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata iránt engedélyes czég a m. kir. államvasutak igazgatóságával illetve ennek köz­benjöttével a zombor—óbecsei és a déldunavidéki helyi érdekű vasutak rész­vénytársaságokkal a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásá­nak fentaítása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlako­zási közös állomásokon szükségessé való új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes czég az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös, vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket enge­délyes czég csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszkö­zölt engedély alapján köthet ; viszont azonban köteles engedélyes czég más pályák­kal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes czég vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir'. minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. Í §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 11,552.000 K, azaz tizenegymillióötszázötvenkétezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 6S8 000 koronát tartozik fordítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom