Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.
Irományszámok - 1906-685
685. szám. 507 3. Teherkocsik beszerzése 1909. évre 11,780.000 K. A teher árúforgalom lebonyolításánál nem pusztán a jármüvek száma és azoknak szaporítása a döntő tényezők, hanem igen lényeges szerepet játszik ezenfelül a kocsik gazdaságos kihasználása, gyors kezelése és keringése, úgy hogy ez utóbbinak útjában álló akadályok a kocsibeszerzéssel párhuzamban el nem hárittatnak, a kocsiállagnak még oly bőséges dotálása sem lenne képes egymagában a bajok gyökeres orvoslását biztosítani, sőt ujabb bajokat, a fölös kocsik torlódását fogná előidézni. » E kérdéssel szoros okozati összefüggésben áll a forgalmi berendezések kiegészítése és tökéletesbitése, a vonalak és pályaudvarok teljesítőképességének fokozása. Ebből az egyedül helyes szempontból indulva ki, a járművek beszerzésére fordított költségeknek szerves és szükségszerű kiegészítését képezik mindama beruházási kiadások, melyek az állomási vágányzatok szaporításával és meghosszabbításával, vontatótelepek és raktárak bővítésével, vonalblokk-berendezések létesítésével, az állomások megfelelőbb kivilágításával stb. állanak kapcsolatban. Az 1907. évi XXIX. t.-czikkel rendelkezésemre bocsátott anyagi eszközök felhasználásával, a jelzett két irányban párhuzamosan és szervesen tett befektetéseknek üdvös hatása a dolog természetéhez képest még csak később fog jelentkezni. Egyelőre a beruházási munkák csak hátrányos oldalukat éreztetik, a mennyiben azok a szükséges, igen nagy mennyiségű anyagok önkezelési szállításánál fogva, csak növelik a szállításra váró árúk tömegét. Hogy mindazonáltal a teherkocsik megrendelésében 1908. évre szünetet tarthatunk a nélkül, hogy ezáltal a közforgalmi érdekek hátráltatást szenvednének, annak tulajdonitható, hogy a$ 1908. évi szükséglet fedezése korábbi megrendelésekben és az alább emiitett vásárlásban már biztositottnak tekinthető. A magyar királyi államvasutak tisztán árú fuvarozásra szolgáló teherkocsiállaga a podgyászkocsikat és egyéb nem a teherszállításra szolgáló kocsikat számításon kívül hagyva 1906-ban az 1905. évi 61.713 darabbal szemben 61.994-re emelkedett, mig az 1907. év végén mutatkozott állag 66.931 volt; a szaporodás tehát 1905. évtől számítva 5218 darab, vagyis 8'5°/o Ennek daczára az árúforgalom lebonyolítása körül az 1907. év őszén rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdeni, melyeket talán nem is annyira a járművek elégtelen száma, mint inkább a többi vasúti berendezéseknek a forgalom fejlődésével lépést nem tartott kiegészítése és főleg oly rendkívüli körülmények bekövetkezése idézett elő, melyeket előre látni nem lehetett. így sokszor előfordult, hogy a budapesti pályaudvarok és több nagyobb vidéki állomás, úgymint Fiume, Zágráb, Szolnok, Püspökladány, Nagyvárad stb. kocsikat, vonatokat nem fogadhattak ós a vonatok ennek következtében csak nagy késéssel közlekedhettek ; hogy a kocsik nagy száma útközben gyakran fel lett tartóztatva és huzamosabb időn át vesztegelni kényszerült és hogy ezenfelül a befogadott kocsik kikezelését és továbbítását is a helyszűke sokszor lényegesen hátráltatta. Korábbi kocsibeszerzésekre vonatkozó számitások alapjául a teherforgalom átlagos évi emelkedése 4°/o-al vétetett fel, holott az 1907. évi teljesítmény a feltételezettel szemben 6'6°/o emelkedést mutat. Kétségtelen, hogy a most említett emelkedés normálisnak nem mondható ós igy a legközelebbi jövő fejlődésére vonatkozó számításoknál ily magas százalékarányból kiindulni nem volna indokolt és teljesen megfelelőnek látszik, ha a forgalom emelkedését 1908. évre csak 5°/o-al veszszük fel. 64»
