Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.
Irományszámok - 1906-685
4?2 6Ô5. szám. Azonban nemcsak a személy-, hanem a tehervonatok kezelése is sok nehézséggel jár, mert azoknak befogadására csak 10 vágány áll rendelkezésre, mely 10 vágány a vonatok elhelyezésére is kevés, minélfogva az indítandó vonatok rendezése nagy nehézseggéi jár. A 10 vágány két csoportra oszlik s az egyik csoport egy rövid kihuzóval bir. A két csoport között az összeköttetés hiányos és többször előfordul, ho^»y a tartalékmozdony a vonatok ki- és behaladása és a személyvonatoknál végzett tolatások miatt 50—60 perczig is tétlenül állni kénytelen, egy — az összes vágányokra vezető kihúzó vágány hiányában. A vonatok három főirányból jönnek s mindegyik tehervonat a másik két irányba menő elegyet hoz. Elegendő vágányzat nem állván rendelkezésre, a vonatokat a vágányhálózat mindkét csoportjára be kell bocsátani és ha az egják csoportról a másikra kocsikat kell átállítani, az csak többszörös tolatással történhetik meg. ; Ekkép a szűk helyi viszonyok és a vágányhálózat meg nem felelő elrendezése számtalan esetben tetemes késéseket okoz a teher vonatoknak. •* A Tövis és »0« pont közt épités alatt álló második vágány lótesitósésével a vonatoknak a nyilt vonalon való gyakori feltartóztatása elesik ugyan, azonban az Arad felől befutó vonatok a Brassó felőli bejárati vágányt és viszont keresztezik s igy az állomásnak biztosító berendezése elkerülhetetlen szükséget képez. A forgalom lebonyolításának rendességét kedvezőtlenül befolyásolja az a körülmény, hogy a szükséges személyzetet ós mozdonyokat a legközelebbi telepállomástól kell kérni, holott ha Tövisen a tűrhetetlen lakásviszonyokra való tekintettel a személyzet részére lakótelep létesíttetnék, a megfelelő számú személyzettel az állomás mindenkor rendelkezhetnék. Az előadottakból kitűnik, hogy Tövisen, mint nagyforgalmu góczponton, az állomási berendezéseknek megfelelő kiegészítése sürgős szükséget képez, nevezetesen uj felvételi épület létesítendő, a raktárak és rakodóhelyek kibövitendők, a vágányok meghosszabbitandók és szaporitandók, az állomás vágányzati biztosító berendezéssel látandó el, végül fokozatosan lakóházak is épitendök. Mindezen szükségletek kielégítése nagyobb költséggel fog járni, jelen törvényjavaslat keretében a legsürgősebb állomási munkák költségeire 200.000 koronát vettem előirányzatba, megjegyezvén, hogy a szintén sürgős szükségletet képező lakótanyák építéséről részben az 1907. XXIX. t.-czikkel engedélyezett beruházások közt történt gondoskodás, míg a jelen törvényjavaslat keretében a XVIII. tétel alatt személyzeti és munkáslakóházakra előirányzatba vett 1,100.000 koronából fog megfelelő összeg lakóházak építésére is fordíttathatni. 27. Segesvár állomás bővítése, II. r. 100.000 K A mint erre az 1907. évi XXIX. t.-czikk indokolásában rámutattam, Segesvár állomás vágányzata a Segesvár városa helyi, valamint a héjjasfalva—székelyudvarhelyi és a segesvár—szentágotai vonalak átmenő forgalmának szabályszerű ellátására elégtelen. Az állomás forgalma ugyanis annyira megnövekedett, hogy a napi vonatforgalom 30—45 között védtakozik, a befutott kocsik mennyiságe pedig naponkint 650— 1100 kocsit tesz, a mely forgalom czéljaira az állomásnak mindössze csak 6 vágánya van. A vágányok elégtelensége folytéin a vonatokat a szomszéd állomásokon gyakran fel kell tartóztatni, a mi a vonatok és árúk késleltetését okozza. Segesvár állomáson a vágányzat elégtelensége annál érezhetőbb, mert a szomszédos két rendelkezési vonal terhelési szakaszainak nagy különbsége folytán a Tövis felől jövő vonatok két részben küldetnek tovább, mig a Brassó
