Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.
Irományszámok - 1906-665
665. szám. 41 évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja illetőiig, az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadóit. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ábanés az 1888. évi IV. töivényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a feles alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó-helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó-házakkal, távírda-, távbeszélőés villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, ellenben az engedélyes vagy jogutódja megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künn levő cselekvő követeléseket, valamint az építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezi-ri nem fogják. 23. §. A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgatom növekedéséhez képest engedélyest a forgalmi eszközöknek időnkénli megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában j*|i, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz» va 8y állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni. 24. §. A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy engedélyest a jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyest köteezö érvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 200 koronától 20,000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése aIt al szoríthassa. n . -f kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitűzött záros va ih alatt az en £ eclélves által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a v , b ármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási utón De mg hajtatni. en âiï eset !' e ' na a kiszabott rendbüntetés, illetve bírság a még letétben levő gedélyezési biztositékból vonatnék le, engedélyes ezen biztosítékot az eredeti »spzegre a levonás napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegésziteni tartozik. Főrendi iromány. XV. 1906—1911. 6
