Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.

Irományszámok - 1906-665

6öo\ szám. 3D Ha a távírda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezelekre állami távírda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeten haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távírda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezések az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- és távirda-igazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes köteles a kivánl segédkezést és felvilágosításokat megadni. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalú mepitélése szerint kivá nalosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kívántatnának, ezek csakis engedélyes hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Mihelyt az engedélyezett vasút évi elegybevétele kilométerenként 28.000 koronát elér, köteles az engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépíteni, vagy pedig a vasutat elsőrangú főpályává átépíteni. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyestől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Az engedélyes köteles az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási evet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ininisterhez hemutatni. ,. Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részletesen y öntető év

* Jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemű a felügyeleti natóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §. Engedélyes köteles jelen engedélyokirat keltétől számított három hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tény-