Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.

Irományszámok - 1906-685

408 68ö. szám. Hogy a teherforgalom nem fejlődhetett ennél is jelentékenyebb arányokban, az éppen annak a körülménynek tudható be, hogy a nyugoti pályaudvar forgalma már évek óta messze meghaladja azt a keretet, a melynek lebonyolitására okszerűen ós gazdaságosan hivatva volna. A fejlődés mindamellett állandóan fokozódó jelleget mutat. A nyugoti pályaudvar forgalmával szorosan egybefügg Rákos-rendezőpályaudvar forgalmának fejlődése. A Rákos-rendezőpátyaudvarba befutott kocsik száma kitett 1898-ban 408.200-at, 1906-ban " . . 533.700-at. Miközben az egy nap alatt befutott maximális kocsiszám 1898-ban 1.519-et, 1906-ban már 1.930 at tett ki. Rákos-rendezőpályaudvar helyzete ugyan az 1907. évi XXIX. t.-czikk alapján végzendő munkákkal lényegesen javulni fog, de a forgalom folytonos emelkedése ezt a javulást is hamar ellensúlyozni fogja. Hogy a fentebb jellemzett torlódások mennyire gátolják a forgalom rendszeres lebonyolítását, mennyire fokozzák a kocsi és lokomotív hiányt és az üzemi költségeket, arra nézve elég példa gyanánt felemlítenem, hogy m

ig Vgy tehervonat rendes menetidője Budapestről Érsekújvárig mintegy 8 órát tesz ki, addig a nagyobb forgalom időszakában legtöbbször háromszor annyi idő szükséges arra, hoyy egy tehervonat a vonatok és kocsikkal túlzsúfolt állomásokon keresztül Érsekújvárig eljuthasson. Ezeknek az állapotoknak a személyforgalom rendszeres lebonyolitására gyakorolt hatását jellemzi az a körülmény, hogy a nyugoti pályaudvarra irányuló személyvonatoknak csak egy csekély része futhat be akadálytalanul a pályaudvarra és azoknak mintegy 70°/o-át, az utazó közönség nagy hátrányára, vagy az állomás előtti szemaforoknál vagy a szomszédos állomásokon kell hosszabb-rövidebb ideig Várakoztatni. A többi budapesti állomások és az azokba beágazó vonalak helyzete körülbelül azonos és a most vázolt nehézségek ugy a fiumei, mint a brucki, zimonyi, szolnoki, hatvani stb. irányokon is ép oly mórtékben észlelhetők. Eme súlyos és már tűrhetetlen bajokon gyökeresen és véglegesen csakis egy, a fővárosi pályaudvarokat és az azokat összekötő vonalakat felölelő szerves kialakítás segíthet. Tekintettel azonban arra, hogy a budapesti pályaudvarok újjáépítésének - végrehajtása természetszerűleg hosszú időt igényel, a teljesítőképesség határát már rég túllépett fővárosi pályaudvarokat pedig az ország közgazdaságának súlyos sérelme ós vasúti forgalmunknak úgyszólván teljes megbénítása nélkíii jelen helyzetükben annyi ideig meghagyni nem lehet: iparkodnunk kell részben az 1907. évi XXÍX. törvényczikk alapján megkezdett munkák folytatása és kiegészítése, részben pedig további intézkedések által a helyzetet addig is, mig a pályaudvarok fentebb jelzett gyökeres reconstruotiója végrehaj tátik, a lehetőségig elviselhetővé tenni. Ismétlem azonban, hogy gyökeresen csakis a pályaudvari kérdésnek a maga egészében való megoldásával lehet a helyzeten segíteni. Az alább részletesen ismertetendő munkálatok, kivéve a budapestnyugoti pályaudvaron fennálló nehézségek mérséklésére két tételben fölvett