Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.
Irományszámok - 1906-685
685. szám. ä&9 vonal teljesitő képességének fokozására összesen 25,300.000 korona vétetett lel, mely összegből a nagyberezna—országhatárszéli vasútvonal kiépítésére 22,400.000 korona esik. Már az 1904. évi XIV. törvényczikk indokolásában utalás törtónt arra, hogy a nagyberezna—országhatárszéli vasútvonalnak épitósére felvett 22,400 000 korona az épitési munkák, a forgalmi eszközök és a teljes felszerelés költségeinek fedezésére csak abban az esetben lesz elegendő, ha épités közben előre nem látható rendkívüli események, illetve nagyobb kiterjedésű hegycsuszamlások nem fognak bekövetkezni. A kedvezőtlen terepviszonyokra alapitott ez az előrelátó feltevés az épités folyamán tényleg indokoltnak bizonyult, a mennyibon a végrehajtásnál nagymérvű talajmozgások állottak be, nemkülönben a műtárgyaknál, a támasztófalaknál és a hidaknál az alapozási viszonyok is sokkal kedvezőtlenebbül alakultak, mint a hogyan azok az általános tervezésnél és előirányzásnál számításba vehetők voltak. A beállott nagyobb csuszamiások közül egyesek szokatlan nagy mérveket öltöttek, a melyeknek megszüntetésére szolgáló s a pálya állékonysága szempontjából szükségessé vált vizmentesitő ós biztosító munkák az előirányzott mennyiségeket tetemesen meghaladták. Egyes hidakat és áteresztőket az előre látottnál jóval mélyebbre kellett alcpozni, valamint a biztonság és állékonyság fokozása érdekében szilárdabban előállitani, minélfogva ezek a munkák is többe kerültek az előirányzott költségeknél. Végül nagyobb teljesítmény vált szükségessé és ennek folytán nagyobb költség merült fel, a rendkívül gyors folyású és nagymértékben torrens jellegű Ung-folyó mentén a pálya megvédésére szolgáló támasztófalaknál, a mennyiben azokat nem száraz falak gyanánt, — miként az költségkímélés szempontjából eredetileg tervezve volt, -- hanem az épités közben szerzett tapasz tálatok kényszerítő erejénél fogva, túlnyomó részben portlandczement-habaresba rakott falazatként kellett létesíteni. Ebből tolyólag 1,780.000 K túllépés állott elő. Szükségesnek tartom felemlíteni, hogy tekintettel erre a túllépésre, gondoskodtam arról, hogy a vasútvonal műszaki felülvizsgálata alkalmával megállapittassék, A^ajjon a szükséges takarékosság az egész vonalon megtartatott-e és nem terhel-e mulasztás valakit ez ügyben? A felülvizsgáló bizottság eg3^hangulag megállapította, hogy a teljesített munkamennyiségek az okszerű takarékosság szemmel tartásával lettek elrendelve, illetőleg létesítve és a túllépés nem volt elkerülhető. Bár e vasút építése az előző kormányok működési körébe tartozott, mégis a tárgyilagosság ós igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy hegyi pályák építésénél általában az előirányzott költség csakis akkor tartható be, ha épités közben előre nem látható események nem következnek be, ámde ez a körülmény annál ritkább, minél nehezebb terepviszonyok között épül a vasút, már pedig a nagyberezna—országhatárszéli vasútvonal az épités szempontjából Magyarország egyik legnehezebb vasutjának tekinthető ; annak megvilágítására pedig, hogy még a leggondosabb tanulmányozás mellett is, mennyire nehéz és bizonytalan a hegyi pályák építő költségeit pontosan elő-1 irányozni, reámutatok a nagyberezna—országhatárszéli vasúttal egy, időben létesített osztrák alpesi vasutakra, melyek közül egynémelyiknél az eredeti előirányzattal szemben 60°/o túllépés is mutatkozott és így az ezen vasútvonal építésénél mutatkozott 8°/o-Dyi túllépés aránylag elég mérsékeltnek mondható.
