Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.

Irományszámok - 1906-684

368 684. szám. jogosultaknak engedélyezhetők legyenek, szóval, hogy ezen tekintélyes tökével rendelkező alap állandóan forgatható legyen. Az alapból engedélyezett kölcsönben részesültek rendszerint megfizetik a kamatokat, de a tőkéből nem törlesztenek s ekként elvonják az alapot voltaképeni rendeltetésétől,. Ezen tapasztalaton okulva tettem kísérleteket a tenyészanyag bevásárlására fordítandó és pénzintézetektől felveendő kölcsönök kamatterhének megkönnyítésével. Ezek beváltak. Az 1895-ik évi XL

VII. törvényczikk hatályon kivül helyezésével és a kérdéses alapnak más czólokra való felhasználásával egyidejűleg gondoskodni kell tehát arról is, hogy az állattenyésztés érdeke ugyanazon téren ós irányban az alap helyett egyéb és ennél gyakorlatibb eszközökkel szolgáltassék. A jelzett tenyészanyag bevásárlásához fdlvett kölcsönök kamatterhének megkönnyítésével a m. kir. állattenyésztési, illetve ezentúl m. kir. gazdasági felügyelőségek azon befolyását is biztosítom, mely a kérdéses bevásárlások vezetésével a köztenyésztés irányításában rendkívül hasznosnak bizonyult. Figyelemmel pedig ezen természetű állami kedvezmény iránt előreláthatólag ezentúl még nagyobb mértékben várható érdeklődésre, megszabandó annak idő- és értékbeli határa, a mi annál inkább lehetséges, mert tapasztalat szerint a kérdéses kölcsönök czóltudatos ós okos felhasználása esetén az állami kedvezménynek megállapított mórtéke a siker biztosításához tényleg elégséges. Az 5-ik pont alatt a tenyészállatok állami díjazásáról van szó. Az állattenyésztés fejlesztése körül külföldi tapasztalatok szerint a jó minőségű apaállatokról való gondoskodás mellett a legelő és a díjazás kórdósének szerencsés megoldása bir kiváló jelentőséggel. A svájczi tenyésztők csodás haladása, mely az állattenyésztés iránti általános érdeklődésnek s a tenyésztési ismeretek általánosításának tulaj donitható, az ezen czólokat szolgáló díjazással kapcsolatos szemlók évtizedes gyakorlatára vezethető vissza. A díjazások törvényes szabályozásáról a kantonok nagy tanácsa már a mult század közepén gondoskodott. Ezt szolgálják a kantonális rendeleteken és regulativokon kivül az alábbi törvények is : ' »Gesetz betreffend die Ertheilung von Prämien zur Förderung der Thierzucht.« (1881.) »Bundesgesetz betreffend die Förderung der Landwirtschaft durch den Bund.« (1894.) A törvényhozás és az egyes kantonok évente százezreket fordítanak a tenyészállatok díjazására. Semmivel sem jellemezhető találóbban az angolok állattenyésztésének magas színvonala, mint az évente megismétlődő állatdíjazások szakadatlan sorával, mely áprilistól októberig jóformán minden napot igénybe vesz. Hogy mennyire'az állattenyésztés az angol mezőgazdasági életnek teljes és mondhatni kizárólagos alapja és czélja, legfontosabb eleme, a díjazással kapcsolatos állatszemlék igazolják. Nem elég, hogy egy-egy hétre négy, öt díjazás esik, de gyakori, hogy felette jelentékeny ós nagy vidéket felölelő ily szemlék egyidejűleg tartatnak. Önként értetődik, hogy legtöbbje helyi jelentőségű. Valamennyi azonban egy czólt szolgál. Rendeztessék ily szemle akár valamely faluban, szűk körben, akár nagy pompával és az egész országra terjedőleg: állandósitják az állattenyésztés iránti legnagyobb érdeklődést éster-