Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.

Irományszámok - 1906-608

f)08. szám. 71 A XII. czik k civ liez. E czikkben foglalt rendelkezések felvételét indokolja az, hogy a hitelesítési teendőket végző kat. felmérési felügyelőség mär jelenlegi szervezetében is csak névleg tartozik a kolozsvári kat. igazgatóság alá, a jövőre vonatkozólag pedig az terveztetik, hogy attól teljesen függetlenittessók. Az ügyek menetét tehát megakasztja, na a biróság a megkerosóseket az eddigi törvényes rendelkezésnek megfelelően olyan hatósághoz kénytelen küldeni, a melynek szerepe'csupán arra irányul, hogy a megkeresést azután Leadja az érdemleges elintézésre hivatott hatóságnak. A czikknek többi rendelkezése csupán a jelenleg használatban lévő Bzatosabb elnevezéseket lépteti a használatból kiment, régibb elnevezések helyébe. A XIII. ezikkelyl.ez. Számos panasz merült fel a tagositási költségek egyéni felosztását meghatározó szabályok ellen. Felhozták, hogy a költségek egyéni felosztásának .jelenleg hatályban lévő rendszere aránytalanul több terhet ró a, kisbirtokosokra, mint a nagyobb birtokosokra, pedig a tagosítások hasznát első sorban a nagyobb birtokosok erezik, vagyis azok, a. kiknek számos kisebb bjrtokrèszletben elszórva Lévő birtokuk a tagositás folytán egy nagyobb birtoktestté egyesül. Ezek a panaszok bizonyos tekintetben jogosultak. Annak a kisbirtokosnak, a kinek birtoka egy vagy két birtokrészletből áll, és a, ki a. tagositás befejezésekor régi birtoka helyett Ugyancsak egy vagy két tagban kapja ki birtokát, a tagosításból tényleg csak annyi haszna, van. hogv birtokának területe hiteles megállapítást nyer, ós hogy a, tagositás befejezését követő átalakítás során a telekkönyv és a tényleges állapot közt összll;,|

ig létesül. Méltányos tehát, hogy ezek a kisebb birtokosok csak a felmérésből V;

igyis a működő mérnök (jövobena földmérő) íjéiból reájuk eső részt visel.l

,l

k. de ugy, hogy ezekből a díjakból már előzetesen levonassék az a rész, '"elyet az állam az átvett kat. munkarészek dija fejében megtérít. elvileg kétségtelen ugyan, hogy a méltányosság legszigorúbb szem előtt, artása mellett minden birtokosnak oly arányban kellene a tagositási költségekhez járulnia, a, mily arányban birtokának az értéke a tagosítás folytán llnV(

'kydett. Ez az elv azonban a gyakorlatban kivihetetlen. Éppen azért a méltányosságot a g-ban javasolt rendelkezésnél messzebbmenoleg figyelembe venni nem lehet, mert a gyakorlatban csak ujabb arányt;,l:,1,s:

'g<>kra vezetne. A §. egyéb rendelkezései megfelelnek az eddig fennállott jogsza.bálvok,,;|

k s így bővebb indokolást nem igényelnek. A XIV. czikkelyhez. Az 1880. évi XLV. t.-cz. 33. §*a szerint az arányosításra, és tagosításra vonatkozó költségvetés jóváhagyása az igazságügyi minister hatáskörébe tartozott, a ki természetesen a, költségvetés számszerű megvizsgálá-