Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
608. szám. 65 állítják a tagosítás megengedhetőségének gazdasági szempontokból megállapítandó előfeltételét. Ahhoz, hogy a tagosítás elrendelése végett beadott kérelem sikerre vezessen, a m. kir. földmivelésügyi ministerium oly határozata, szükséges, a mely a tagosítást a községre nézve hasznosnak és czélszerűen keresztülvihet őnek mondja ki. Ezen előfeltétel fenforgása esetén a tagosításra szavazóknak az eddigi rendelkezések által megállapított hányada elégséges, oly változtatással, hqgy a hányad kiszámításánál a birtokrendezés titán közösben maradott területek is a tagosítást kívánók birtokához számitandók. Ha azonban a földmivelósügyi minister határozata a tagosítás elrendelése ellen szól, ós a tagosítást ennek daczára kérelmezik, akkor az elrendeléshez a birtok felerósze szükséges. A felerész megállapításánál indokolt a törvényes hozzájárulásoknál az a rendelkezés, hogy a felsorolt területek a tagosítást ellenzők birtokához számíttassanak, mert a szakvélemény ós határozat után csakugyan nein szól a, közérdek a tagositási eljárás keresztülvitele mellett, s így annak elrendelése megnehezíthető. A tagosítás megengedhetőségónél legfőképen indokolt annak megállapítása, hogy gazdasági viszonyok indokolják-e a birtokviszonyok gyökeres átalakítását. A megengedhetősóg elleni panaszok jogosultsággal azért birtak, mert az első sorban gazdasági érdekeket szolgáló munkálatok megindításánál eddig a gazdasági czélszerűsóg és hasznosság kérdése nem vétetett egyáltalán figyelembe, hanem egy tulaj donkópen fiktiv hányad kívánságától tétetett függővé az elrendelés. A földmivelósügyi minister határozata a bírósági itólet hozatalánál éppoly döntő momentum, mint a hányad megállapítása. A bíróság tehát nem bírálja felül a szakvéleményt ós a határozatot, pusztán megállapítja annak létezését éppúgy, mint a törvényes hányadot. Természetes, hogy a részleges tagosítás elrendelésének ugyanazon előfeltételei vannak. Itt is kérheti azt bármely birtokos, és a t'öldmivelésügN i minister kedvező határozata után, ha a tagositandó terület egynegyed részéM birt °kosai az általános tagosítás elrendelésénél megállapított hozzászámi•asokkal a tagosítás iránti kérelmet magukóvá teszik, a részleges tagosítás elrendelendő. Fölöslegessé vált az 1892. évi XXIV. t.-cz. 7. §. rendelkezésének ama kif Ze ' Jx ^ ely a birosá g jogkörébe utalta annak elrendelését, hogy nagy v tG1 3edésu erdő, legelő ós havasi területek az eljárásból kihagyassanak. A szakbizottság véleménye megállapításánál és a földmivelósügyi mi^r oataroiata hozatalánál ezeket a körülményeket is figyelembe részi. A IV. czikkelyhez. A tagosítást ellenszenvessé a parasztbirtokosság korében leginkább az ni, IA ^f 3 ; lgen Sok hel yen a tagositási eljárás során a közös legelőket egyéauikent felosztották. Ez épen az állat-tartó kisebb gazdáiknak okozott pótuljiatatian karokat, a kik mesterséges takarmányt nem termelhetnek, külön geioket nem létesíthetnek. Ilykópen egész községek állatállománya pusztult 5- c közsé gben pedig, a hol vagy kisebb közlegelő van, vagy egyáltalában WorîwL* 2 áU J a nt J át a tagosításnak, hogy a birtokosság más legelő hijján egaiabb a nyomásos legelőhöz ragaszkodik.
