Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
56 608. szám. A tusnádi székely-kongresszus r a földmívelési magyar kir. ministerium székelyföldi kirendeltsége előterjesztéseiben mind ugyanezen indokokból kérik az arányositási törvény módositását abban az irányban, hogy a birtokközösségek megóvassanak és a jogosulatlan üzérkedésnek vége vettessék törvényhozási úton. 12 ) Az 1880. évi XLV. t.-cz. 25. §-a a 100 holdon felüli részesek s illetve jogosultak alatt azokat a birtokosokat értette, a kik nem földesúri jogon, hanem egyéni ingatlanaik alapján külön kihasitást mint nagyobb birtokosok igényelhettek; de semmi esetre nem azokat az alkalmi vagy mesterséges alakulatokat, a melyek nem az aránykulcs alapját képező egyéni birtok alapján tarthattak igényt a 100 holdon felüli illetmények elkülönitésére, hanem az illetmények összetételével váltak külön kiszakitási jogot tartó részesekké. tett felterjesztésében. Elmondja ez utóbbi felterjesztés, hogy a meginduló arányosítások folyamán az egyes fakereskedő ozégek a kisbirtokosok arányrészeit potomáron összevásárolják, hogy az arányosítás befejeztével a 100 holdnál nagyobb területeket külön kihasíthassák. Ennek egyenes következménye, hogy az összes ereők rövid idő alatt teljesen letaroltatnak, a mi kiszámíthatatlan közgazdasági ós társadalmi bonyodalmakat fog teremteni. Az erdők elidegenítése egyenesen a megélhetéstől fosztja meg a kisfyirtokosságot. Àz a körülmény, hogy az eladók esetleg visszakapják a letarolt erdő területét, nem sokat javit a helyzeten, mert hiszen a vásári szerződés alapján, a mig egyfelől a letarolt terület a hatósági felügyelet alól örökre felszabadul, addig más felől a feltétlen erdő-talajnak köteles újra beíásitási költségeit a lakosság nem lesz képes viselni. Törvónyhozásilag meg kell akadályozni a nagy nemzeti vagyon elfecsérlósót stb. Három szókvármegye közigazgatási erdészeti bizottsága 570/902. szám alatt ugyanezen indokból törvényhozási intézkedéseket sürget. A földmivelésügyi miniszter rendelete folytán a marosvásárhelyi kerületi erdőfelügyelő Csíkvármegyóben megvizsgálta a folyamatban levő arányosításokat és ujraarányositásokat ós észleleteiről 722/902. szám alatt tett felterjesztésében számol be. A paraszt kisbirtokos tömegesen adja el arányrószeit. Egy kat. hold luczfenyő-erdő, a melynek értéke 300—700 koronáig becsülhető, pálinkáért, gyapjúért, 1—2 koronáért adatott el. Általában annyi forint volt az ár, a hány hold árúba bocsáttatott. Ezeket az arányrészeket a lakosság nagy tömegét kitevő része adta el. Ez által a közvagyon szétforgácsolódott, a tömeg mihamarabb vagyontalan, földönfutó lesz, mert e havasi lakosság természeténél fogva őstermeléssel foglalkozván, hosszú évek kell, hogy elmúljanak, a mig ipart űzhet stb. 12 ) Jegyzet. A Tusnádon 1902. évi augusztus hó 27-ón-megtartott székely-kongresszus ide vonatkozó határozatai a következők : a) Az 1880. évi XLV. t.-cz. 26. §-a és az eljárási utasítás (1893. évi 356. számú I. M./105. §-ának b) pontja akkép módosittassék, hogy a külön kihasitás csupán az arányosítás megkezdése idején és eredeti jogon birt illetményekre engedélyezhető, ós csak az érdemleges tárgyalás befejezéséig kérhető ; h) Az 1871. évi LV. t.-cz. 3. és 4. §-ai novelláris utón akként módosíttassanak, hogy azokat a birtokosokat, a kik a közösen és osztatlanul használt fekvősógek hasznaiból nem részesedtek, ezen arányosítandó területből rósz nem illeti. c) A hol a törvény 4. §-ában foglalt aránykulcs a felosztás alapja, ott az arány megállapításának alapjául az egyesek által birt külső és belső birtoknak ne a területe, hanem az ezen birtokok után fizetett adó szolgáljon. d) Az arányosítandó terület megosztásánál aránykulcsot az egyesek által tulajdonul birt birtok képezi, azonban a birtok mennyiségben az egyesek által birt erdőségek és legelők, valamint a terméketlen helyek nem számithatók be. h) Az erdőjutalékok megvásárlása az arányosítás folyama alatt érvénytelen, és az igy megvásárolt jutalék a vásárlónak nem adható ki, hanem az eredeti jogosultnak. Az arányosítás folyama alatt vásárolt birtokok utáni erdíilletmény csak az esetben esik a vásárlónak, ha a birtok a kulcs megállapítása előtt fél évvel már a nevére telekkönyvileg be volt kebelezve, ós annak tényleges birtokában volt. Ha azonban az arányosítás befejezése után öt éven belül kitűnik, hogy a szerződós színleges volt, az esetben az ilyen úton külön kiszakitott térület a birtokközössógben maradtak jutalékához csatolandó.
