Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.

Irományszámok - 1906-661

CGI. szám. 393 9. §. À menet- és szállítási díjak az egyesitett vasutvonalak számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenkint a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az első rangú vasutakon használatban levő Il-od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyes társaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbenső osztályért személy- és kilométerenkint 8 fillér díjtétel szedhető be. h) Uti podgyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 kilogrammnyi súly tételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kilogramm- és kilométerenkint Ü'80 fillérnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad súly nem követelhető. Gyorsárúként szállítandó élő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonkint az I. darabárú osztályban 1-80 fillér, all. mérsékelt darabárú osztályban 1*20 fillér és a terjedelmes árúk után 2'40 fillér. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenkint és 100 kilogrammonkint legfeljebb 1 fillér díjtétel mellett szállítandó. Ugyanezen 100 kilogrammnyi és kilométerenkinti díjtétel szolgál — maximális viteldíj gyanánt — a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra, valamint a szabványsúly alapján szállítandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabárú osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díjszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállítására és viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az egyesitett vasutvonalak tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 6. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke /°/o-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministemek — az engedélyes társaság meghallgatása mellett — a díjszabásokat megfelelően leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás — tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira — az egyesitett vasutvonalakra is érvényes leend. Engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalak üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek; különösen kötelezi magát engedélyes társaság: 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazou távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek ; 2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem Főrendi iromány. XIV. 1906—1911. 60