Főrendiházi irományok, 1906. XIII. kötet • 550-593. sz.
Irományszámok - 1906-565
344 565. szám. keresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban lévő -vasútról volna szó, a berendezések elkészitésére kitűzött határidőre elkészithetők és használhatók legyenek. Uj épitkezósek ós meglevő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin ós jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- ós távirdaigazgatóság létesiti, amelynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirda-igazgatósághoz, a szóban forgó munkálatok eszközlése végett, a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével ós munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az uj ópitós vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed, és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távirda, távbeszélő és villamos berendezések épitósóvel egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát ós az összes egyéb épitési költségeknek a vezetókszámmal arányos részét köteles megtériteni. A vasúti távirda, távbeszélő, villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI. t.-c. 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti célokra és csakis a vasút közegei által, állami- ós magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- és távirda-igazgatóság gyakorolja. Az e célból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk célszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni, és engedélyes köteles a kívánt segédkezést és felvilágosításokat megadni. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok ós utasítások szerint szükségesek, s illetőleg amelyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. Amennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kívántatnának, ezek csakis engedélyes hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Mihelyt az engedélyezett vasút évi elegy-be vétele kilómét er enkint 28.000 koronát elér, köteles az engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépíteni, vagy pedig a vasutat elsőrangú főpályává átépíteni. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyestől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető.
