Főrendiházi irományok, 1906. XIII. kötet • 550-593. sz.

Irományszámok - 1906-562

254 562. szám. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt meg­változtatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kiesz­közölni tartozik. A pálya építését engedélyes az engedélyokirat keltétől számitott egy óv alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. • 5. §. , A vasút kiépítése és üzlete céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A m, kir. államvasutak Szentandrás, Varjas és Temesvár-Józsefváros állo­másaihoz való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj épitkezések és át­alakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak, nemkülönben a m. kir. államvasutak temesvár-szentandrási vonalszakaszának közös haszná­lata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával, a kereskede­lemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett, egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csat­lakozási közös állomásokon, úgyszintén az együttesen használt vonalszakaszon szükségessé váló uj építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az uj építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) haszná­latára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi minister ­tői előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonal­részek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányok­nak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig ugy< ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzós és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyez^ meny létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minis­ter fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani 7. §. ; Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 2.410.000 K, azaz kettőmilliónégyszáztizezer koroná­ban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 172.500 koronát tartozik fordítani. ' /

Next

/
Oldalképek
Tartalom