Főrendiházi irományok, 1906. XIII. kötet • 550-593. sz.

Irományszámok - 1906-559

659. szám. 2â9 korábban kiadott engedélyokiratok és engedélyokirati függelékek hatályukat vesztenék. A tisztelettel mellékelt vázlatrajzban kitüntetett vasutvonalak egységes tényleges épitési és üzletberendezési tökéje az egyesülő helyi érdekű vasutakra vonatkozólag megállapitott épitési és üzletberendezési tényleges költségeinek összeadása utján 6,472.000 koronában állapíttatnék meg. Ugyanily számitás alapján állapíttatnék meg azon ténykörülmény is, hogy az •egyes tett helyi érdekű vasutak szóban forgó tényleges tőkéjéből forgalmi eszközök beszerzésére összesen 750.200 korona, tartalékalap képzésére illetve kiegészítésére pedig 265.000 korona fordíttatott. Az egységes engedélyokirat 21. és ' 22. §§-aiban a budapest—tiszai helyi érdekű vasút részvénytársaság vasutvonalainak egységes engedélytartama, az állami megváltási jog gyakorolhatásának egységes időpontja, továbbá a jövedelmi adómentességnek egységes tartama a vasutvonalak épitési és üzletberendezési tényleges tőkéinek, épitési hosszainak, az üzleti feleslegeknek és a hátralevü időtartamoknak egybevetése alapján számítva állapíttatnék meg. Ezen számítási mód szerint és kiindulási alapul 1908. évi január- hó 1-ét véve fel, az egyesült vasutak egységes engedélytartáma 1984. évi szeptember hó 7-én, a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvényczikk 5. §-ának c) pontja szerinti (kereset és jövedelmi, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója) adómentesség 1924 évi szeptember hó 7-én járna le. Oly czélból azonban, hogy a fentebb emiitett kereseti adómentesség a számadási év valamelyik hónapjának a végére essék s igy külön havi zárlatnak készítése elkerülhető legyen, az egységes engedélyokirat 21. §-ába ezen adómentességre nézve az 1924. évi augusztus hó31-ére kikerekített egységes lejárati határidő vétetnék fel. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 6. §-a szerinti szállítási adómentesség egységes lejárati idejének kiszámításánál figyelembe vétetett az a körülmény, hogy a budapest—lajosmizsei vonalon az adómentesség 1898. évi február hó 24-én, a kecskémét—tiszaughi vonalon pedig 1906. évi június hó 4-én már lejárt s ezen vonalak után a szállítási adó 1908. évi január hó l-ig, mint a mely időpontra az egységesítés alapíttatott, fizettetni fog. Ezen számítási mód szerint a szállítási adómentesség az egyesitett vasutvonalakon 1908. évi január 1-től 1909. évi november hó 4-ig terjedne. A fentebb már emiitett okokból azonban az egységes engedélyokirat 21. §-ába ezen határidő is kikerekítve, vagyis 1909. évi október hó 31-ig számított időponttal vétetnék fel. Az egységes engedélyokirat határozmányai a korábbi engedélyokiratok alapján szerzett jogok és vállalt kötelezettségek önként értetőleg változatlanul fentartása mellett egyebekben teljesen azonosak a helyi érdekű vasutak építésére és üzletére kiadatni szokott engedélyokiratok szabványos határozmányaival. A tisztelettel előadottak alapján kérem a tisztelt képviselőházat, hogy a budapest—tiszai helyi érdekű vasút részvénytársaság talajdonát képező budapest— lajosmizsei, kecskémét—tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei vasutvonalak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesítésére vonatkozó tisztelettel idezárt törvényjavaslatot tárgyalás alá venni és azt hasonló czélból a Főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék. Budapest, 1907. évi szeptember hó 23-án. Kossuth Ferenci s. % kereskedelemügyi m. Mr. minister.