Főrendiházi irományok, 1906. XIII. kötet • 550-593. sz.

Irományszámok - 1906-558

m. szám. âlà üzletkezelő m. kir. államvasutak elszámolásának egyszerűsítésé szintén kívánatossá teszik, a Somogy vármegyei egyesült helyi érdekű vasutak részvénytársaságnak azt a kérelmét, hogy az emiitett három helyi érdekű vasútvonal a három különböző engedélyokirat helyett kiadandó egységes engedélyokirat keretében egyesittessék, indokoltnak találtam. Erre való tekintettel az engedélyokiratok egyesítése érdekében a tárgyalások folyamatba tétettek, mely tárgyalások során létrejött főbb megállapodásokat az alábbiakban bátorkodom ismertetni, tisztelettel megjegyezvén, hogy az egységes engedélyokirat kiadásával egyidejűleg a somogyszobb—barcsi helyi érdekű vasút építésére és üzletére a kereskedeleműgyi m. kir. minister által 1890. évi jauuár hó 2-án 70.641/89. szám alatt kiadott engedélyokirat, továbbá a balatonszentgyörgy—somogyszobbí helyi érdekű vasút építésére és üzletére a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1893. évi június hó 8-án 37.781. szám alatt kiadott engedélyokirat és végül a kaposvár—barcsi hejyi érdekű vasút építésére és üzletére a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1904. évi szeptember hó 12-én 58.834. szám alatt kiadott engedélyokirat hatályát vesztené. A tisztelettel mellékelt vázlatrajzon kitüntetett vasutvonalak egységes tényleges építési és üzletberendezési tőkéje az egyesülő helyi érdekű vasutakra vonatkozólag megállapított építési és üzletberendezési tényleges költségeknek összeadása utján 8,950.000 koronában állapíttatnék meg. Ugyanily számítás alapján állapíttatnék meg az is, hogy az egyesitett helyi érdekű vasutak szóban forgó tényleges tőkéjéből forgalmi eszközök beszerzésére összesen 634.000 korona, tartalékalap képzésére pedig 120.000 korona fordíttatott. Az egységes engedélyokirat 20. és 21; §-aiban a Somogy vármegyei egyesült helyi érdekű vasutak részvénytársaság vasútvonalainak egységes engedélytartama, az állami megváltási jog gyakorolhatásának egységes időpontja, továbbá a jövedelmi adómentességnek egységes tartama — a vasutvonalak épitési és üzletberendezési tényleges tőkéinek, épitési hosszainak, az üzleti feleslegeknek és a hátralevő időtartamoknak egybevetése alapján számítva — a szokásos módon állapíttatnék meg. Ezen számítási mód szerini is kiindulási alapul 1908. évi január hó l-jét véve fel, az egyesült vasutak egységes engedélytartama 1986. évi április hó 3-án a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvényczikk 5. §-ának c) pontja szerinti (kereset és jövedelmi, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója) adómentesség 1926. évi április hó 3-án járna le. Oly czélból azonban, hogy a fentebb emiitett kereseti adómentesség a számadási év valamelyik hónapjának a végére essék s igy külön havi zárlatnak készitése elkerülhető legyen, az egységes engedélyokirat 21. §-ába ezen adómentességre nézve az 1926. évi márczius hó 31-ére kikerekített egységes lejárati határidő vétetnék fel. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 6. §. szerinti szállítási adómentesség egységes lejárati idejének kiszámításánál figyelembe vétetett az a körülmény, hogy a somogyszobb—barcsi vonalon az adómentesség 1900. évi január hó 2-án, a balatonszentgyörgy—somogyszobbí vonalon pedig 1903. évi június hó 8-án már lejárt s azon vonalak után a szállítási adó 1908. évi január hó l-ig, mint a mely időpontra az egységesítés alapittatott, fizettetni fog. Ezen számítási mód szerint a szállítási adómentesség az egyesített vasútvonalakon 190S. évi január hó 1-től 1910. évi április hó 13-ig terjedne. A fentebb már emiitett okokból azonban az egységes engedélyokirat 21. §-ába