Főrendiházi irományok, 1906. XII. kötet • 545-549. sz.

Irományszámok - 1906-545

545. szám. 203 hajóira voltak rakva, a másik fél, fent ártva egyedül a netaláni mentődíjat, csak akkor szedhet illetéket, ha fogyasztás alá kerülnek. 13. ozikk. A szerződő felek területein levő minden természetes ós mesterséges vízi utakon, a hajózás az azok egyikéhez tartozó hajósoknak és járműveknek ugyanazon feltételek alatt s a hajó vagy rakománytól fizetendő ugyanazon illetékek mellett fog megengedtetni, mint a hogy az a saját hajósoknak és járműveknek van megengedve. 14. ezikk. Az országos és egyéb közutak, csatornáknak, zsilipek, kompok, hidak és hidnyilások, kikötők ós kiszállóhelyeknek, a hajózható viz megjelölésének ós világításának, a réven kalauzolásnak, a darucsigák és mérlegintézeteknek, a lerakóhelyeknek, a hajóárúk megmentésére és biztonságba helyezésére szolgáló intézeteknek s több efféléknek használata, a mennyiben az építmények vagy intézetek közforgalomra szánvák ós kezeltessenek azok akár az állam, akár magánjogositottak által, a másik szerződő fél alattvalóinak is ugyanazon feltételek ós illetékek mellett lesz megengedendő, mint a saját állambelieknek. A tenger világítás- és hajókalauzolásnál megengedhető eltérő határozatok fentartása mellett, csak az ily építmények vagy intézetek valóságos használatáért lesznek illetékek szedhetők. Az ország határain áthaladó forgalomra vetett úti vámok oly állami köz-^ utakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a szerződő felek területeinek egymásközti vagy azoknak a külfölddel való összeköttetésére szolgálnak, az út hosszához mérve, a saját állami területre szorítkozó forgalom után szedett vámokat meg nem haladhatják. Az egyik fél területeiről a másik fél területeire átmenő vagy az utóbbiakon keresztül menő árúk kezelését és szállítását illetőleg, a mennyiben azok az utóbbi területeken hajózási vállalatok által folyókon vagy csatornákon továbbittatnak és ezeknek a vállalatoknak azon viteldijaira vonatkozólag, melyek bizonyos árúkra nézve állami rendelkezés folytán léptettetnek életbe, a szerződő felek arra kötelezik magukat, hogy nem fognak oly intézkedéseket tenni, melyek által az ilynemű kedvezményeknek a másik fél árúira való alkalmazása kizáratik. 15. czikk. Vasutakon a két szerződő fél területeinek lakói közt sem a viteldijakra, sem a kezelés idejére és módjára nézve különbség nem fog tétetni. Jelesül az egyik fél területéről a másik fél területére menő vagy az utóbbin keresztúlmenő szállítmányok sem a kezelésre, sem a viteldíjakra nézve kedvezőtlenebb bánásmód alá nem fognak esni, mint az illető fél területéből elmenő, vagy az abban maradó szállítmányok. Az egyik szerződő fél területén fekvő vasúti állomások közt közvetlen vasúti összeköttetés által fentartott személy- és árúforgalom számára a tarifák ezen terület törvényes pénzértékében állapitandók meg, még az esetben is, ha az ezen forgalomban használt vasúti összeköttetés egészen vagy 26*