Főrendiházi irományok, 1906. XII. kötet • 545-549. sz.

Irományszámok - 1906-545

146 545, szám. 6. czikk. 7. czikk. 1. Rozs. Í2. Búza. 3. Árpa. pitja meg, másika pedig részletesebben szabályozza a fentebb, a második czikkben emiitett választott bíróság szervezetét és eljárási módozatát. Tekintettel azon körülményre, hogy számos magyar munkás a német birodalom területén tartózkodik, megállapodás jött létre az iránt, hogy munkásainknak a munkás védelem és a munkásbiztositás tekintetében a német munkásokkal lehetőleg egyenlő elbánási mód biztosíttassék. E tekintetben intézkedik a pótszerződés VI. czikke, a mennyiben kimondja, hogy a munkásvédelemre és a munkásbiztositásra vonatkozólag külön egyezmény fog köttetni. A 7. czikk megállapítja, hogy a jelen pótszerződés 1906. évi február hó 15-én lép életbe. Ezen időpont azonban az 1905. évi. február hó 28-án aláirt külön nyilatkozat által közös egyetértéssel 1906. évi márczius hó 1-jére halasz tat ott el. A jelenleg biztosított egy évi felmondási határidő jövőre is változatlanul fentartatott. A pótszerződés által kiegészített kereskedelmi és vámszerződés a 7. czikk értelmében ugyan 1917. évi deczember hó 31-ig marad érvényben, esetleg azonban 1915. évi deczember hó 31-ére is felmondható. Az 1891-iki szerződésnek a fentiekben röviden ismertetett pótszerződés által módosított szövege a jelen indokolás mellékletét képező és az Összes anyagi rendelkezéseket szószerinti teljességükben egybefoglaló összeállításban van feltüntetve. A. és B. tarifa. Az ezen tarifákban felvett határozatokra vonatkozólag, a mennyiben azok kereskedelmi érdekeinket közelebbről érintik, a következők érdemelnek külön felemlitést. Az uj német vámtarifa kiválóan agrár védelmi jelleggel birván, annak súlypontja az állatvámokon kivül a gabnavámokban és a vámtarifatörvény 1. §-ának azon határozatában rejlik, mely szerint a legfontosabb gabnaneműekre nézve minimális tételek állapíttattak meg, a melyeken alul a vámok a kereskedelmi szerződések utján sem mérsékelhetők. A mi a rozsot és a búzát illeti, az A. szerződéses tarifában a német vámtarifában felvett minimális vámtételek (5, illetve 5-50 márka) meg lettek kötve. Ezzel szemben tarifánkban változatlanul tartattak fenn az ezen két gabonaneműre részünkről megállapítva volt maximális vámtételek. A mi a reánk nézve olyannyira fontos sörárpát illeti, csakis a német autonom tételnek a minimális vámtételre való leszállítása éretett el A sörárpa kivitele a Nemetbirodalommal való kereskedelmi forgalmunkban kiváló szerepet játszik. Az árpakivitelünkről az alábbi adatok szolgálhatnak bővebb felvilágosításul. Németország árpabevitele volt, a német statisztika szerint, mennyicógben, Í.000 mm.: 1892. 1893. 1894. 1895. 1896' 1897. 1898. Összesen 5.832 8.517 10.974 9.290 10.281 10.635 11.530 A vámterületről . . 2.653 3.730 3.448 2.377 3.456 3.384 2.881 1899. 1900. i901. 1902. 1903. 1904. 1905. Összesen 11.042 7.814 8.997 11.276 15.861 14.304 16.206 A vámterületről . , 3.757 2.852 2.858 3.142 3.722 2.087 3.364 1894. 10.974 3.448 i901. 8.997 2.858 1895. 9.290 2.377 1902. 11.276 3.142 1896 10.281 3.456 1903. 15.861 3.722 1897. 10.635 3.384 1904. 14.304 2.087 1898. 11.530 2.881 1905. 16.206 3.364