Főrendiházi irományok, 1906. XII. kötet • 545-549. sz.
Irományszámok - 1906-545
545. szám. 91 Az osztrákmagyar általános tarifa száma Az árú megnevezése Vám 100 kilogrammunk int korona 275-ből c) mel hímzett, vagy selyemmel varrás utján díszített, és pamutból, lenből és gyapjúból való kötszövött és kötött árúk ugy kezelendők, mint a 258. szám alá tartozó, félselyemből való kötszövött és kötött árúk ; épugy a selyemmel hímzett vagy selyemmel varrás utján díszített és pamutból, lenből és gyapjúból való paszománt- és gombkötőárúk ugy vámolandók el, mint a 260. sz. alá tartozó, félselyemből való paszománt- ós gombkötőárúk. 6. Rátétes hímzések (applikácziós hímzések) más alapszöveteken, mint az egészen vagy részben selyemből valókon, melyeknél az alapszövet mullal vagy tüllel minták ráhimzése által olyképen van összekötve, hogy a minták az alul vagy felül fekvő szövetnek kivágása által láthatók lesznek, nem tartoznak a 274. sz. alá eső varrott tárgyak közé, hanem hímzések gyanánt vámolandók el. 7. Textilárúk, melyekbe csupán betűk, ha egymásba fontak vagy magukban díszítettek (monogrammok, díszbei.űk stb.) is, vagy nevek, számok vagy effélék vannak hímezve, nem számittatnak a hímzések közé. 8. Zsebkendők, asztalnemű, ágynemű és törülközők pamutból vagy a XXIII. osztályba tartozó fonóanyagokból készült fonalakból, oly szegésekkel ellátva, melyek a szövet szélének behajtása nélkül ennek egyszerű megvarrása, vagy pedig a szövet szélének kisebb-nagyobb szélességben való egyvagy többszörös behajtása és a behajtott szövetrész levarrása által állíttattak elő, ós e mellett semminemű áttört munkával (ajourvarrással) ellátva, sem díszöltósekkel vagy más módon diszítvg nincsenek, ezért sem a varrott tárgyak vámjai, sem vámpótlék alá nem esnek. Az előbb említett árúk után a varrott tárgyakra nézve megállapított vámok helyett az általános tarifa XXII— XXVI. tarifaosztályaihoz tartozó általános jegyzetek 5. pontjának 2. bekezdésében előirt 10 százalék vámpótlék szedetik, ha azok vagy csupán egyszerű ajourszegésekkel (egy oldalon vagy mindkét oldalon levarrva), vagy csupán egy egysoros áttöréssel vannak ellátva, mely a szövet belsejében a szövet?zélekkel párhuzamosan halad és az egyszerű ajourszegésekkez tökéletesen hasonló módon, de a szegessel való összefüggés nélkül külön varrófonalak által van előállítva. Közönséges kefekötőárúk, azaz tovább meg nem munkált sortéból (sörtepótlókból is), szalmából, piassávából és egyéb növényi anyagokból valók, festetlen, fényezetlen vagy fénymázozatlan fával vagy vassal szerelve is : durva ecsetek ; .• . . egj r éb közönséges kefekötőárúk . , . . . . 322512*
