Főrendiházi irományok, 1906. XI. kötet • 531-544. sz.
Irományszámok - 1906-533
533. szám. 79 IV. A közösügyi költségekhez való járulás arányának inegállapitása az I895—1904. években befolyt egyenes és közvetett adók alapján, Magyarországnál kihagyva a lottojövedéket, Ausztriánál pedig kihagyva a személyes jövedelmi adót és a lottojövedéket. A magyar szent korona országaiban Az egyenes és közvetett adók brutto összege a lottojövedék kihagyásával (A. füzet, I. kim.) . . Ebből levonandók : forint 3 133,109.272 1. az átfutok összege (A. füzet, III. kim.) .... • . . . , 2. a csupán a magyar szent korona országaiban egy old alulag létesített adók (A. füzet, V. kim.) közül a *) alatt részletezettek összege . . 514,000.368 frt 355,681.891 » Marad Arány: 3S-4Ö. 869,682.259 2.263,427.013 Praecipuum figyelembevétele mellett a fentebbi számítási alapból levonandók a volt határőrvidék bevételei - . . Marad ekkép (határőrvidék nélkül) A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban Egyenes és közvetett adók brutto összege a személyes jövedelmi adó és lottojövedék kihagyásával (A. füzet, II. kim.) Ebből levonandók : 1. az átfutok összege a lottojövedék kihagyásával (A. füzet, IV. kim.) . ' 129,924.010 frt 2. a csupán a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban egyoldalulag létesített uj adók összege (A. füzet, VI. kim.) . . . , . forint 4 733,945.622 91,133.940 Marad Arány : 66-60. *-*) 64,030.912 " ' -^^ 2.199,396.101 Marad (mint fentebb) 221,057.950 4.512,887.672 4.512,887.672 Tehát a Magyarországot (határőrvidék nélkül) terhelő arány: 32*77. Minthogy azonban az 1872. évi IV. törvényezikk értelmében a közösügyi kiadásokból 2°/o előzetesen már is a magyar szent korona országait terheli, ez a 32'77 aránykulcs a közösügyi kiadásoknak csak 98°/o-ára alkalmazandó, ugy, hogy ez valójában az összes közösügyi kiadásoknak csak 32'll°/o-át képezi ehhez adva a 2°/ 0-ot, a kvóta lenne : a 2%-os praecipnummal együtt = 34*11: 65 89 712 frt, .732 » .617 » 30,052.639 » *)a) A vasúti és gőzhajózási szállítás használata utáni adó . . . 99,094 bj a nyereményadó 719 c) a fegyveradó és vadászati adó 5,143 d) a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék utáni adónak 7°/o-kal történt fölemelése , . . , (Az .1883. évi VII. törvényezikk szerint lOo/o, előbb a jogilletékeknél számoltatott el 3°/o-kal, itt tehát csupán a 7°/o-nyÍ emcl1 j ' tt L «.x x. , 42,932.342 X 70 \ • kedes vetetett fel: ^——J e) az általános jövedelmi pótadó, azon kerekszámban 3 millió frtos részének levonásával, a mely azelőtt föld- és házadó czimén fordult elő, de ezen adók tételeinek leszállítása s az általános jövedelmi pótadó felemelése folytán jelenleg pótadó czimén fordul elő (168,847.212—30,000.000) . . 138,847.212 » f) a ezukor, kávé és sör fogyasztása utáni adók és a söradópótlék 71,055.347 » g) a bélyegzett marha- és lólevélürlapok, a hirdetmények és a külföldi sorsjegyek lebélyegzése utáni bélyegilletékek 7,783.247 » h) a dohányjövedéknél a beviteli és termelési engedélyilletékek . . , 2,985.385 * *) A volt magyar és a volt horvát-szlavón határőrvidék egyenes és közvetett adója tesz a lottojövedék kihagyásával (A. füzet VII. kim.) •. . 100,692.849 frtot. Ebből azonban levonandók : a bélyegjövedékre eső . . . 4,000.000 frt, a dohányjövedékre » ... 20,063.786 » a sójövedékre » . . .12,593.151 » minthogy e bevételi ágak után a jövedelem már az 1867. évet megelőzőleg és később is a polgári közigazgatás javára esett és az 1867., 1878. és 1888. években az adóképesség megállapítása alkalmával a magyar szent korona országai jövedelmeként vétetett tekintetbe : összesen tehát levonva 36,661.937 frtot, marad figyelembe veendő a fentebbi 64,030.912 írt. Összesen 355,681.891 frt.
