Főrendiházi irományok, 1906. XI. kötet • 531-544. sz.

Irományszámok - 1906-544

114 544* szám. XXIL Czíkk. A IÎ. és III. czikkekbén emiitett nemzetközi kereskedelmi szerződések számára, továbbá a vámokra és az ezen szerződésben érintett egyéb tárgyakra vonatkozó törvényhozás és közigazgatás számára egynemű alapok előkészitése és közvetitése végett, vám- és kereskedelmi értekezlet fog egybegyűlni, melynek tagjai a két fél kereskedelemügyi, pénzügyi és földmivelésügyi ministerei, illetve a tárgyhoz képest a többi szakminísterek is és a mennyiben a tanácskozás tárgya az idegen államokhoz váló viszonyt érinti, a közös külügymirrister, illetőleg mindezek képviselői s a melyhez, valahányszor a tárgy megkívánja, mindkét állambeli szákfériiak, különösen a kereskedelmi és iparkarnarák s a mezőgazdasági testületek tagjai meghívandók. A két állam szakministerei, valamint a közös külügymiriister fel vannak jogosítva, hogy valahányszor szükségesnek tartják, a vám- és kereskedelmi értekezlet egybehivását kívánják, mely értekezleten való képviseltetés meg nem tagadható. Különös egybehivás eseteitől eltekintve, az értekezlet a folyó ügyek tárgyalása végett, és különösen a vámigazgatásra vonatkozó ügyekben rendszerint, még pedig rendesen minden hónapban egyszer, lehetőleg felváltva Budapesten és Wienben fog ülést tartani. XXIII. Czikk. Bosznia és Herczegovihara nézve áz 1878. évi XX. t.-cz.-be iktatott vám- és kereskedelmi szövetségnek (1878. évi június 27-iki osztrák törvény, R. G. Bl. 62. sz.) az 1879. évi LII. t.-czikkbeíi (1879. évi deczember 20-iki osztrák törvény, R. G. B1. 136. sz.) hivatkozott határozmányai helyett jelen szerződésnek megfelelő határozmányai lesznek alkalmazandók. Az ipari termeléssel szoros összefügésben levő közvetett adók terén Boszniában és Herczego vin ában a fentebb hivatkozott törvény értelmében, a két szerződő fél kormányai által egyetértőleg szükségeseknek talált határozmányok bocsátandók ki. XXIV. Czikk. Ha a két állam kormányai közt ezen szerződés és az ahhoz mellékelt határozatok értelmezésé vagy alkalmazása tekintetében netán oly nézeteltérés merülne fel, a melyet a két kormány közvetlen tárgyalás utján nem lenne képes megszüntetni, akkor az az egyik vagy a másik állam kívánságára választott bírósági ítélettel döntendő el. A választott bíróság akként alakul, hogy a szerződő felek mindegyike a jelen szerződés életbeléptétől számítandó első féléven belül saját polgárai közül négy állandó választott bírót nevez ki, kik közül minden egyes vitás esetben kettőt jelöl ki, hogy ezen esetben mint választott birák működjenek. Ha az állandó választott birák egyike halál, visszahívás vagy állásáról való leköszönés utján kiválik, úgy a teljes számra való kiegészítésnek négy héten belül kell megtörténnie. A választott bíróság elnöke előre megállapított névsorból vétetik. Ezen névsor oly módon jön létre, hogy a magyar kormány a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok legfelsőbb birói köreiből, az osztrák kormány pedig a magyar szent korona országainak legfelsőbb birói köreiből öt-öt egyént jelöl ki. A magyar kormány az osztrák kormány által javaslatba hozott egyének közül, az osztrák kormány a magyar kormány által javaslatba hozott egyének közül kettőt-kettőt választ ki. Ezen négy egyén teszi ki az állandó névsort, melynek tagjai közül az elnököt minden egyes esetre a sors határozza meg. Ezen állandó névsor a jelen szerződés életbeléptétől számítandó első féléven belül készítendő el. A névsornak esetleg szükségessé váló kiegészítése hat héten belül történik, hasonló módon mint annak eredeti összeállítása, akkor is, ha csak egy egyénről van szó. Az elnök vezetője a választott bíróságnak, mely szótöbbséggel dönt. Az első vitás esetben a választott biróság székhelye a panaszlott szerződő fél területén lesz, a másodikban a másik szerződő fél területén és igy felváltva az egyik vagy a másik szerződő fél területén, oly helyen, melyet az illető kormány határoz meg. Ez tartozik a választott biróság működéséhez szűk-