Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.
Irományszámok - 1906-515
92 r>i5. szám. A ministernek a panas/, benyújtásáról vagy felterjesztéséről való értesítése az ' ha az nem az ö közvetítésével történt, azért szükséges, mert a panasz benyújtása a ló. §-ban szabott korlátozással megakasztja a megtámadott rendelet, határozat vagy intézked . s kell, hogy a minister e tekintetben tájékozott legyen. •s ez továbbá azért, hogy a minister, amennyiben helyénlevőnek látja, az eljárt közigazgatási hatóságot az 1896 : XXVI. t.-cz. 101. §-a szerint megillető jognál fogva a bírósági hatáskör ellen kifogást emelhessen, illetőleg a sértettnek mutatkozó állami (kincstári) közérdeket a bírósághoz intézendő Írásbeli nyilatkozatban megjelölhesse, s hogy módjában legyen a törvényjavaslat 17. §-a értelmében a panasz soronkivüli elintézését kívánni. il nincs kizárva, hogy a minister még ebben a stádiumban is elhatározza magái a sérelemnek saját hatáskörében való orvoslására s ezzel a bíróságot az eljárástól mentesiti, a törvényhatóságot pedig gyorsabban czélhoz juttatja. A 13. §-hoz. A törvényjavaslat ugy a törvényhatóság közgyűlése, mint a bizottsági tagok által emelhető panasz benyújtására ugyanazt a határidőt kívánja megállapítani, melyet az 1896 : XXVI. t.-cz. 93. §-a szab a panasz előterjesztésére, vagyis 16 napot. Ahhoz, hogy a határidő a törvényhatósági bizottság panaszának benyújtására -en elegendő, bizonyára kétség sem férhet. A bizottsági tagok felének panaszára vonatkozólag azonban talán rövidnek tűnhetik fel a törvényjavaslatban tervezett határidő, mert ilyen nagyszámú bizottsági tag hozzájárulásának és aláírásának megszerzése, különösen vármegyei tör\ <kban, kétségkívül bizonyos körülményességgel járó és idol igényid feladat. 1 szemben figyelembe kell venni, hogy a panasznak benyújtására irányult) „'alom néha már a közgyűlés előtt fog kezdődni, azon czélból, hogy a közgyűlés biztositsa ; ha pedig nem ez az eset áll fenn, a mozgalom többnyire azon közgyűlés folyama alatt, vagy nyomban azon közgyűlés után fog megindulni, mely az illető ügygyei foglalkozni volt hivatva, ugy hogy e mozgalom 15 nap alatt eredményre is vezethet. Általában ha a sérelem érzete valóban megvan, a bizottsági tagok érdeklődése igen meg fogja könnyíteni a panaszemelés gyors sikerét. Mindezt tolva, nem látok elég okot ahhoz, hogy eltérjünk a 15 napi határ! , melynek megtartása mellett nyomósán szól az a körülmény^ hogy nemcsak a g előtti eljárásban, hanem az 1901 : XX. t.-cz. 6. §-ánál fogva •udes k< in is minden ügyben 15 nap a felebbviteli határidő, s hogy ezen a kivétel nélküli szabályon, a közigazgatási eljárás egyszerűsítésére tgyik főeredményén, rést ütni épen nem kívánatos. Köz . si ügyekben a határidőt rendszerint a sérelmes rendelet vagy hatákihird* így kézi naptól számítják. így szabályozza ezt a 16 : XXVI. t.-cz. i is a közigazgatási bírósághoz benyújtandó pana .ve. Az e törvényjavaslat értelmében emelhető panasz benyújtási határidejének inal — e panasz különleges jellegére, illetőleg a panaszemelés különleges i tekintettel — D el kell térni az említett szabálytól. iát illeti, természetes, hogy ennek benyújtási határideje mástól nem számitható, mint attól a közgyűléstől, mely apai emelését elhatározta. Ez a k többnyire ugyanaz lesz. melyen az illető renrozat kunra lik, de a törvényjavaslat épen nem zárja ki, /. emelne A bű k fele által emelhető panasz benyújtását a törvényI akkor engedi meg, ha az illető ügy a törvényhat. ilés előtt
