Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.
Irományszámok - 1906-515
90 ôlô. szám. meg nem tartása, a közgyűlési többség meghamisítása czimén) felülbírálhassa a minister. Igaz, hogy ekként egészen szabályellenesen létrejött közgyűlési határozatok is kerülhetnek a közigazgatási bíróság elé. Ez azonban mindenesetre kisebb baj, mint tanin ie magában a kormány felülvizsgálati jogának bármilyen czimcti Való fentartása. A panaszjog minél biztosabb érvényesithetése érdekében kívánatosnak mutatkozik az illető közgyűlési határozat alaki szempont ból faló fel ül bírálásának i panasz alaki okból való visszautasításának jogát is kizárólag bírói hatáskörbe utalni. .1 10. §-hoz. Ez a §. tüzetesen megállapítja azokat az eseteket, melyekben a bizottsági tagok felerésze a panasz jogával élhet. Ez a szabályozás megfelel a bizottság felét illető panaszjog már körvonalozott jellegének. A panaszjog alanya első sorban a közgyűlés levén, a felerész panaszakkor, ha tartatott a panasz kérdésében dönteni hivatott közgyűlés, az utóbbinak magatartásához igazodik. Vagyis ha a közgyűlés panasz emelését határozta el. a felerész számára a panaszjog meg nem nyílik, mert teljesen felesleg«értelem nélküli lenne, hogy a törvényhatósági bizottság egyetemének panaszával párhuzamosan ugyanazon bizottság egy részét is panaszra jogosítsuk. Ép így nem lehet a bizottsági tagok felét panaszjoggal felruházni akkor, ha a .ülés azt határozta, hogy az illető rendeletet, határozatot, intézkedést panaszszal meg nem támadja. A törvényhatósági bizottság egy — bármily tekintélyes szánni .1 álló — része nem helyezkedhetik szembe magiinak a közgyűlésnek kifejezett akaratával. Panaszt emelhet azonban a bizottsági tagok fele a 10. §. a) pontja szerint akkor, ha a megtartott bizottsági közgyűlés, bár erre alkalma nyilt, a panasz emelése en nem határozott. Ilyen eset lehet az, midőn a bizottság közgyűlése az illető ügyet szabálytárgyalja, anélkül azonban, hogy a sérelmet észlelné s hogy igy a panasz iek kén: általán felmerülne. Azonban az a) pont nem csupán azokat az eseteket tartja szem előtt, midőn a bizottsági közgyűlésnek pana -re olyan értelemben nyilik alkalma, hogy akaratát akadály nélkül határozatba foglalhatja, azonban ezt elmulasztja. Azokban A ben is panaszjogot akar adni a bizottsági tagok felének, midőn a közgyűlésnek alkalma nyilik ugyan a szabályok értelmében a határozathozatalra, mert ennek ügyrendszeru feltételei fenforognak, azonban valamely gátló körülmény folytán, melynek forrása akár a közgyűlés vezetőjének eljárása, akár más tényező jogosulatlan beavatkozása, akár a tagok magatartása lehet, a szabályszerű határozat nem jöhet létre. Kérdés támadhat az iránt is, vajon a szóban levő §. a) pontjában említett eset áll-e be akkor is, midőn a biz közgyűlés a panaszemelés kérdésében a határozást önként elhalasztja (pl. az ügyet a napirendről leveszi, s a következő közgyűlés napirendjére tűzi ki.) Minthogy ily esetben a bizottsági közgyűlés fentartotta a maga részére a tk akarata nyilvánításának időpontját tűzte ki későbbre, a bizottsági tagok felét illető panaszjog érvényesítése ez esetben nem állana összJ>an a törvényjavaslatnak azzal a czélzatával, hogy ez a jog a törvényhatóság panaszjogának pótlására van hivatva, s hatályossá csak akkor válik, ha a bizo ; .yülés akarata tőle nem függő körülmények miatt nem nyilvánulhatott. Különben a határozathozatalnak mesterséges halasztgatását az érdeklődőknek ez esetben is módjukban van megakadályozni azzal, ha a 8. §. értelmében közgyűlés kérelmezik. A b) pont arra az esetre adja meg a panaszjogot, ha a 8. §. szerint kérelmezett közgyűlés a törvényes határ V S napon belül) meg nem tartatott, miről már volt szó a 8. §. indokolásában.
