Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.
Irományszámok - 1906-515
88 515. szám. Bárminő alakban jut léhát valamely sérelem a törvényhatósági bizottság tudomására, nyitva van számára a panasz útja. Nem lesz gátja a panaszemelésnek az sem, hogy az illető rendelet, határozat íntézk« rehajtatotL A végrehajtott, de még érvényben levő intézkedés megsemmisítése, s a jogtalan határozat által okozott károk orvoslása, amelyre a bíróság megsemmisítő Ítélete esetleg módot nyújthat, az ilyen késői panasznak is nagy becset kölcsönözhet ig döntése erkölcsi jelentőségénél és a jövőre való kihatásánál . akkor is értékes lehet a törvényhatóságra nézve, ha már sem az okozott károk tem Bem kártérítésre nem lehet számítani. A ?. §-hoe. A panasz emelésére vonatkozó közgyűlési határozat hozatala általában véve nines semminő különleges eljárástól feltételezve. Az ily határozat kezdeményezésének módja és hozatalának alak _ei tekintetében ugyanazok a szabályok irányadók, melyeket a közgyűlés ügyrendje egyéb határozatokra nézve megállapít. A körülTiienyekli. -t nemcsak a tárgysorozatba felvett, vajry a törvényhatóság tisztviselője által tárj Ion kívül el tett ügyekben hozható ily határozat, 11 önálló indítvány vagy interpelláció forrtan is. A panaszemelésnek az a módja tehát, melyet a 7. §. szabályoz, csak egyik külön ;ikja a panaszjog érvényesítésének. El a §. azt akarja biztosítani, hogy a sérelem orvoslására irányuló eljárás lehetőleg nyomban kövesse a sérelem megtörtént« ors lefolyású legyen. lelem hatályossága szempontjából kívánatos, mert ha a panasz emelésére hosszú határidőt szab is a törvényjavaslat 6. §-a: a panaszt azzal a ha tál ylyal, hogy a régrehajtást felfüggeszsze, a dolog természeténél fogva nem lehet ezen az egész határidon át felruházni, ugy hogy a későn emelt panaszszal a jogsérelem hajtását nem lehet megakadályozni. Másfelől a kormányzat érdeke is megköveteli, hogy az a bizonytalanság, melyet a panaszjog érvényesitésének lehetősége magában rejt, túlságosan soká ne /jen a kormányzat tényei felett. :t a törvényhatóság első tisztviselőjét, illetőleg helyettesét, ki állásánál egyfelől a törvényhatóság érdekeinek az egyéni hatóságok között leghivatottabb képviselője, másfelöl első sorban szerez tudomást a törvényhatósághoz érkező mindennemű intézvényekröl. arra akarja kötelezni ez a §., hogy ha olyan rendeletről, határozatról vagy intézkedésről szerez tudomást, mely ellen a törvényjavaslat érteln a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye, 24 óra alatt tej uinak (főpolgármesternek), mint a kormány helyi képviselőjének. Lehet, hogy az utóbbi nyomban orvosolja a sérelmet. Ezt nevezetesen akkor leheti, ha saját rendeletéről, határozatáról vagy intézkedéséről, vagy más olyan kormányközeg lényéről van szó, akinek sérelmes eljárását helyrehozni magát jogosítva érzi ; mint pl. ha olyan intézkedésről van szó, amely a főispánnak az 1886 : XXI. t.-. ^'-a alapján kiadott utasítása következtében történt. Ha azonban a sérelem orvoslása a főispán hatáskörét meghaladja, vagy ha a panaszolt eljárásban ö nem lát oly sérelmet, melyet jóvá kell tenni, ujabb 24 óra, tehát ismét a legrövidebb határidő alatt az illető ministerhez tesz előterjesztést ; az utóbbinak nyújtva módot, hogy a sérelmesnek talált rendeletet, határozatot ónja, vagy a kérelemhez képest módosítsa. Mindez intézkedésekkel azt akarja lehetővé tenni a törvényjavaslat, hogy a jogvédelem a végső percig bírói eljárás nélkül is orvoslást nyerhessen. A ministernek ismét rövid határidőn belül, vagyis a törvényhatóság első tisztviselője vagy helyettese jelentésének elküldésétől számított 6 nap alatt kell értesítenie a törvényhatóságot a sérelem orvoslásáról. Ha ezt nem teszi, akkor a törvényhatóság első tisztviselője nyomban intézkedik, hogy a panasz emelése kérdésében
