Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.
Irományszámok - 1906-524
156 524. szám. A javaslat nagy jelentősége abban rejlik, miszerint bírósági védelem alá helyezi a magyar végrehajtó hatalomnak középfokú szerveit, a javaslat fent ismertetett általános elvi kijelentése folytán, mely alól kivételt csakis a 4. §. képez, az egész vonalon.—A középfokú hatóságoknak, jogkörüknek ez a nagymérvű bírói védelme a magyar közigazgatás törvényességének nagy horderejű biztositéka. A törvényhatóságok jogkörének általános birói védelem alá helyezése mellett a javaslat 2. és 3. §-ában egyes, különös eseteket is felemiit, mint birói véd-lem alá tartozókat, mint olyanokat, melyek a törvényhozó akaratát különösen irányították, és igy különösen hangsulyozandók. Ezek a törvényhatóság határozatának megsemmitése, a törvényhatóság helyett való határozathozatal, a szabályrendelet módosítása, vagy megállapítása, a törvénynek, vagy kormányrendeletnek a törvényhatóság helyett való végrehajtása, a 3. §. szerint pedig a vármegyei törvényhatóságok közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásaira járó illetményeknek ki nem szolgáltatása, a községi jegyzők javadalmazására járó államsegélynek és pótlékoknak a vármegye rendelkezése alól való visszatartása. A panaszt elsősorban a törvényhatóság első tisztviselőjének, vagy helyettesének összehívására összeült, másodsorban pedig a törvényhatósági bizottság tagjainak egy hatodának kívánságára egybehívott közgyűlés teszi meg. Ha pedig a törvényhatósági bizottság közgyűlése, bár erre alkalma nyilt, a panasz kérdésében nem határozott, vagy a bizottsági tagok által kérelmezett közgyűlés meg nem tartatott, úgy a törvényhatósági bizottsági tagok felerészét illeti meg a panaszjog. A panaszjog alanyai tehát a jogvédelem szempontjából a lehető körültekintéssel vannak megválasztva. Ugyanígy a védelem érdekében hat hónapra van megállapítva a panasz emelésének határideje. A törvényhatóságok jogkörének ilyetén törvényes birói védelem alá helyezésének jelentősége nemcsak a közigazgatás törvényessége szempontjából, de más irányban is nyilvánvaló. A magyar törvényhatóságok ugyanis nemcsak a közigazgatás középfokú szervei, a magyar törvényhatóságok úgy történelmi- hagyományaik, mint az állam szervezetében elhehezkedö mai szerepük folytán nemcsak közigazgatási feladatokat, lelje>itenek, hanem a nemzetlét, az alkotmány fontos szervei. Épen ezért, a midőn egyrészről méltányoljuk a javaslatnak közigazgatási jelentőségét, másrészről különösen hangsúlyoznunk kell azt a nagy horderejű szolgálatot, a melyet alkotmányos életünknek van hivatva biztosítani. Helyesen mondja a javaslat indokolása: »A törvényjavaslat a törvényhatóság legszebb hagyományait a jelenkor követelményeihez alkalmazza, midőn az önkormányzatot, a szabadságot és a közigazgatás rendjét biztosító jogszabályok védelmét reá is bizza.« Alkotmányos életünknek fejlődés és hanyatlás között hánykódó történelmében egy nag>jelentőségű intézmény törvényjavaslata előtt állunk. A fentiek alapján a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben a legmelegebben ajánljuk elfogadásra a nagyméltóságú főrendiháznak. Budapesten, 1907. évi deczember hó 3-án. \V lassies Gyula s. k , hizottsági elnök. Vigyázó Ferenc* s. k., bi-ottsági jegy:
