Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.
Irományszámok - 1906-517
140 ÔL7. szám. érvényesitésére és megvédésére a vármegyék segitsége nélkül is elég erősek, a vármegyék közbeeső felügyelete által csak hátramaradást szenvedhetnek, vanis a vármegye s a kulturális és közgazdasági góczpontot alkotó iros czéljai s az e czólok elérésére szolgáló eszközök gyakran annyira különböznek egymástól, hogy az ilyen város, további fejlődósének komoly veszélyeztetése nélkül, nem hagyható meg a vármegye gyámsága alatt. E -ág a mellett, hogy a városi ügyek gyors elintézését is sokszor késlelteti, még olyan erőforrásokat is leköt, melyeket az önálló város a maga közvetlen czéljai javára sokkal sikeresebben értékesithet. Mar a törvényhi zamat leszállító, többször idézett 1876. évi XX. t.-cz. rendelke a is benne rejlett az a czélz.it. hogy a népességük, kultúrájuk és közgazdasági jelentőségük által idővel kiemelkedő városok önálló törvénybaj joggal annak idején szintén felruházandók lesznek. Azon városok közt, melyek a rendezett tanácsú városok kereteiből kinőttek és érettek az önállósításra, kétségkivül első helyen áll Miskolcz városa, mely már régóta kéri és sürgeti törvényhatósági joggal való felruházását. E ki- kben jogosult. Miskolcz, mint legfejlettebb rendezett tanácsú városunk, több mint 40.0011 lakossal bir, tehát lakosainak számával pl. a szintén virágzó, Kassa és Győr törvényhatósági joggal felruházott városokat is felülmúlja. Általában törvény hatósági joggal felruházott 26 városunk közül a népesség számaránya szerint Miskolcz városát, Budapest székes-főiroson kivül, csupán 11 város.előzi meg. Körülbelül hasonló helyet foglal el közművelődési és emberbaráti, úgyszintén közgazdasági és közlekedési inl menyei tekintetében. A lakosság értelmiségi arányszámával pedig különösen kiemelkedik. Tehát nemcsak méltán sorakozhatik jelenlegi törvényhatósági ruházott városainkhoz, de azok között az átlagot is erősen megüti. Pénzügyi szempontok sem szolgálhatnak a törvényhatósági joggal való felruházás akadályául. Miskolcz városának cselekvő vagyona 9,450.000 korona, tartozása pedig 2,6<'.7.' Az 1907. évi költségvetés szerint a város kiadása 1,0!» 1.000 koronát, bevétele 7 koronát, a költ- isi hiány 925.000 koronát to ki. melynek btett ki. A város költségvetése tehát ma is olyan jelentékeny, hogy a törvényhatósági joggal felruházás számbavehető behertöbbJetet okozni nem fog. Borsod várm liskolcz kikebelezése által némi hátrányt fog ugyan szenvedni, de ezentúl is megmaradó, mintegy 214.000 lakosával a középgyságú vármegyék népességi átlagát még mindig el fogja érni. Mindezeknél íogva egészen indokoltnak mutatkozik, hogy addig is, mig az uj városi és községi törvény megalkotásakor, vagy már esetleg előbb is, tanácsú városok is városi törvényhatóságokká lesznek átalakíthatók: Miskolcz városa, mint minden tekintetben legfejlettebb ren -á városunk — régi kívánságához b — már most önállók. Minthogy Miskolcz rendezett tanácsú \ k törvényhatósággá való ilakitása ;iz aj - udelet JÖL ^alkotása, tisztviselők hatásköréne ivadalmazásának, a biz< jçok létszámának s a i -kerületeknek megállapítása, a \ irilis névjegyá bízott ík felének megválasztása, a viselői kar me<ryála huzamosabb időt igényel: - : unok tartottam a törvén] itban az útalaku pontját L. §.)
