Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.

Irományszámok - 1906-516

516. szám. 123 amikor egészen nyilvánvaló volt, hogy a biróság a hatásköri szabályok nyilt megsértésével avatkozott közigazgatási hatáskörbe A legtermészetesebb és a hatáskörök kellő védelmének érdekében a leggyakorlatibb megoldás az érdemben hozott birói határozat jogerőre emelkedését jelölni meg a hatásköri vita felvethetésének véghatárául. Éhez képest a javaslat kimondja, hogy a rendes biróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak már nem lehet helye, és hogy a rendes biróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó. Az eset hasonlóságánál fogva czélszerünek mutatkozik ezt a közigazgatási biróság érdemi határozatára nézve is kifejezetten kimondani. Önként értetik, hogy a hatásköri összeütközés felmerültéhez nem szükséges, hogy mind a két hatóságnak a 7. §. ugyanazon pontjában megjelölt határozata idézze elő az összeütközést. Ehezképest például felmerült az összeütközés akkor is, ha a biróság érdembe bocsátkozás nélkül csak hatáskörét állapította meg (2. p.) a közigazgatási hatóság ellenben érdemi határozatot hozott. (í. p.) Ezt a magától értetődő dolgot a szövegben külön kifejezni nem volt szükséges A közigazgatási biróságról szóló 1896.: XXVI. t.-czikk 131. §-a tüzetesen szabályozza a közigazgatási biróság és a közigazgatási hatóság között tel merült pozitiv hatásköri összeütközés elintézésére vonatkozó eljárást. Minthogy ez az eljárás már tüzetesen szabályozva van, s a szabályozás a közigazgatási biróságról szóló törvény egyéb rendelkezéseivel szorosan összefügg, a gyakorlatban panaszra nem adott okot, és ez eljárás elvei a közigazgatási ügyekben szem előtt tartandó követelményeknek megfelelnek : a javaslat ezeket a szabályokat érintetlenül hagyja és ezt a 7. §. utolsó bekezdésében világosan kijelenti. A jelen javaslat II. fejezete tehát a közigazgatási biróságra való vonatkozásban csak a közigazgatási biróság és a rendes biróság közötti pozitiv összeütközés, valamint a közigazgatási biróság és a rendes biróság, továbbá a közigazgatási biróság és a közigazgatási hatóság közötti negativ összeütközés esetére nyer alkalmazást. Ellenben a javaslat többi rendelkezései és különösen az a rendelkezése, hogy a hatásköri összeütközés elintézése a most szervezendő hatásköri biróság elé tartozik (a 29. §-ban emiitett kivételt nem tekintve), a közigazgatási birósággal szemben felmerült minden összeütközési esetre is, tehát a közigazgatási biróság és a közigazgatási hatóság közötti pozitiv összeütközés esetére is alkalmazást fog nyerni. A 7. §. azt a kérdést is megoldja, hogy mely időpontban merül fel a hatásköri összeütközés. Az összeütközés az 1. és a 2. pont esetében akkor merül föl, amikor az utoljára eljáró hatóság határozata jogerőre emelkedik. A 3. és a 4. pont esetében pedig felmerül az összeütközés már akkof, amikor az utóbb eljáró biróság vagy közigazgatási hatóság érdemben — ha nem is jogerősen — határozott, illetőleg a közigazgatási biróság határozatát meghozta. 16*