Főrendiházi irományok, 1906. IX. kötet • 431-496. sz.

Irományszámok - 1906-438

43S. szám. 79 Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai, a mennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének, kőből, téglából, vagy portlandczement-betonból falazva, hordzerkezetei pedig a netalán előforduló esetekben történendő megállapitáshoz, illetve elrendeléshez képest fából, vagy vasból lesznek előállitandók ; megjegyeztetvén, hogy fahordszerkezotek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állítandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készithetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél, különösen a hordszerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálva elrendezését és szerkezetét illetőleg az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok ós szabványok is figyelembe veendők leszndk. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy épitósi részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. l'tátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest megfelelő számú és nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készithetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 030 m.-nél nem nagyobb nyilassal biró fedett útátereszek azonban, alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon, kellően indokolt esetekben mint tölgy- vagy vörösfenyőfatömlők is engedélyezii fognak. Megjegyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági, (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Altalános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidkhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz ós alaprácsokhoz, fal- és.süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, • k*khez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alap«»/ igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedéi i illetve elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben, a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően, az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest 6« a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kikütu-tik, hogy 080 m.-nél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes nőtt talajba lenyúló alapozást még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is, csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben ae illető falak minden oldalról