Főrendiházi irományok, 1906. IX. kötet • 431-496. sz.
Irományszámok - 1906-438
438. szám. Az emiitett államvasntí szabványok érvényessége tekintet •'•ben kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15°/oo állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 300 m-nél kisebb sugárral nem szabad bírni ok. Általában a vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen megváltoztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgáit tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen ki /. itt megszabott maximális lejt viszonyokra és minimális Ívsugarakra nézve, melyek léi -u más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb említett eredeti tervekben előfordulnak egyáltalán csak kivételes esetekben és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, lia és amennyiben azt a kereskedelemügyi minister .'•re az ebben részletesen kifejtendő ós kellőleg iand(') körülmények i zonyok ált:il megokoltnak s ennek folytán, imint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek togja találni. A j>árj szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó* felületének magasságában mérve 40 (négy) méter legyen. kben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibőviaek megfelelően kiszélesítendő. A töltések, azok m gához és anyagához képest, bezárólag 2*5 m. magasságig íVi vagy l 1 i lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l'ya lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások leitői általában az anyag nemének és minőségének, valamint ég egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megíelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk Itések. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kim magánérdekek k 3a nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapitandók meg és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő ée -zerű előállítására és fentartására nehéz akadályt, vagy továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mi inpontból kifogás alá ne essenek, úgyszintén minél rendesebb • hb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási belyeket akként elrendezni, és az anyaglerakást olvképen eszközölni, hogy azáltal a pályának
