Főrendiházi irományok, 1906. IX. kötet • 431-496. sz.
Irományszámok - 1906-491
491. szaru. 247 Jegyzet l ) Ezekből az összegekből esik rendkívüli szükségletre 1898. évben 10,511.406 1899. » 10,709.846 1900. » 9,702.339 1901. » 13,882.940 190:2. » 12,421.846 nrtthitolrfl • a me S" álIott tartományok pomiteire . rendkívüli szükségletére : 18,953.040 K 2,191.092 K 37.680 » 2,184.812 » 8.600 » 2,511.888 » 40.820 » 2,511.888 » 21,001.206 » 2,570.368 » -i A nagyobb kiadást leginkább az 1900. évi VIII. t.-cz. alapján kibocsátott 4"/D-OS magyar koronajáradék-kulcsönnek két millió koronát meghaladó kamatai, az egyes tárczákat terhelő kölcsönöknek egy millió koronát tevő kamattöbblete és az a körülmény okozta, hogy az 1880. évi XX. t.-cz. alapján felvett tiszai és szegedi nyereménykölcsönnek a kiadásokból kompenzált bevételei a Szeged város lakóinak adott kamatozó kölcsönök után fizetendő járulékoknál egy milliót meghaladó összeggel csökkentek. 3 ) Ez a kisebb kiadás az 1902. évi V. t.-czikkel elrendelt konverzió folytán állott elő, amennyiben a konvertált adósságok 20 millió koronát meghaladó kamatai csak a következő évben kerülte* végleges elszámolásra. 4 ) Aranyban történt fizetések felpénze. E ) Az 1897. évre annak idején kimutatott 30,420.364 Kval szemben a nagyobb kiadást a közbiztonsági kiadásoknak a csendőrségi állomány szaporítása folytán beállott emelkedése okozta. 6 ) A nagyobb kiadás leginkább az általános és a vármegyei közigazgatási, továbbá a közegészségügyi és^közbiztonsági kiadások emelkedése folytán állott elő. 7 ) A nagyobb kiadást az J 900. évi párisi nemzetközi kiállításon való hivatalos részvétel költsége, továbbá a közigazgatási és hajózási költségek emelkedése okozták. 8 ) A nagyobb kiadást az 1893. évi III. t.-cz. alapján az ezredéves oi szagos kiállítás költségeire fordított két millió korona kiadás, az 1900. évi párisi nemzetközi kiállításon való hivatalos részvétel egy millió koronát meghaladó költségtöbblete, végre az ipari és kereskedelmi czélok előmozdítására, különösen az iparfejlesztésre fordított költségeknek ugyancsak egy millió koronát meghaladó többlete okozták. 9 ) A nagyobb kiadást leginkább az állami kezelésbe vett községi és némely más erdők és kopár területek kezelési többszükséglete, továbbá az állattenyésztésre és a selyemtenyésztés emelésére fordított többkiadás, s végre az okozta, hogy a mező- és közgazdaság különböző ágainak a kiadással konpenzált bevétele egy millió koronát meghaladó összeggel kisebb volt, mint azelőtt. 10 ) A nagyobb kiadást a földmivelésügyi kiadások általános emelkedése mellett különösen az állategészségügy és az állattenyésztés többköltségei okozták. n ) A nagyobb kiadást az általános közoktatásügyi szükségleteknek, de leginkább az elemi é9 felsőbb népiskolák szükségleteinek gyarapodása okozta. 12 ) A nagyobb kiadást az okozta, hogy az állami népiskolák szükségleteire, valam'nt a községi, felekezeti és magán népiskolák segélyezésére közel egy millió koronával s az egyházak segélyezésére közel két millió koronával több fordíttatott. • 13 ) A nagyobb kiadást általában a közoktatásügyi kiadások emelkedése, de különösen a népnevelési szükségletek gyarapodása okozta. 14 ) A nagyobb kiadást leginkább a kir. törvényszékek és járásbíróságok szükségleteinek emelkedése idézte elő. 15 ) A nagyobb kiadást különösen a kir. törvényszékek és járásbíróságok, valamint a kir. ügyészségek költségtöbblete okozta. 16 ) A nagyobb kiadást a honvédségi intézetek és különösen a csapatok szükségleteinek emelkedése okozta.
